Az Európai Bizottság egy hónapja indított úgynevezett kötelezettségszegési eljárást a jegybank és az adatvédelmi hatóság függetlensége, illetve a bírák nyugdíjkorhatára ügyében, amelyet akkor levélben jeleztek a magyar hatóságoknak. A szokásosnál kevesebb időt, egy hónapot adtak arra, hogy a magyar fél válaszoljon. A határidő pénteken járt le, s kora délután el is juttatták a magyar válaszokat a bizottsághoz, igaz, az utolsó pillanatig folyt a munka. – Még csütörtökön is magas szintű egyeztetés folyt a magyar fél és a bizottság között – árulta el egy brüsszeli forrás.

A magyar válaszok konkrét, szövegszerű, lehetséges törvénymódosításokat is tartalmaznak a jegybankra, az adatvédelmi hatóságra és a bírók nyugdíjkorhatárára vonatkozó „alternatív” megoldások ügyében – állította egy brüsszeli forrás. A jegybanki törvényből kikerülne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank összeolvadását lehetővé tevő szakasz, s a kormány kész „visszahívni” képviselőjét a Monetáris Tanácsból.

A bírák nyugdíjkorhatára kérdésében a bizottság a bírák nyugdíjaztatásának „automatizmusát” kifogásolta a bizottság, így feltehetően ezt az automatizmust váltaná majd ki a magyar javaslat, azaz egyéni alapon meghosszabbíthatják a megbízatást. Erre a megoldási lehetőségre a bizottságnak még rá kell bólintania.

Az adatvédelmi hivatal függetlensége kérdésében a magyar fél bizonyítékokat halmozott fel annak érdekében, hogy meggyőzze a bizottságot, eleget konzultált a hivatalt a törvénymódosítás előtt vezető ombudsmannal. Másrészt azonban a kormány nyitott a törvénymódosításra, amennyiben ezt a bizottság szükségesnek tartja.

A törvénymódosítási javaslatokat egyébként addig nem nyújtja be a magyar kormány a törvényhozáshoz, amíg a bizottság válasza, „pecsétje” meg nem érkezik. A jegybanktörvény módosításait még az Európai Központi Bankhoz is megküldik.

A várakozásoknak megfelelően a kormány nem enged egyelőre a jegybank elnökének esküje és fizetése ügyében. Előbbi esetében a magyar kormány arra hivatkozik: az esküt az alkotmányra kell letenni, s az alaptörvény utal a sarkalatos törvényre, amely kimondja a jegybank függetlenségét – így, közvetve arra tenné le az esküt – a magyar kabinet logikája szerint –, hogy a nemzeti bank független. Ugyanakkor korábban bizottsági források úgy nyilatkoztak, az eskü szövegével az a bajuk, hogy a jegybank elnöke a magyar érdekek védelmére teszi le az esküt, miközben az MNB elnöke egyúttal az Európai Központi Bank Általános Tanácsának is tagja, s előfordulhat, hogy ellentét alakulhat ki magyar és európai érdek között.

A fizetés kérdésében brüsszeli forrásból úgy tudjuk, a kormány úgy érvel, a jegybank elnökének juttatásának csökkentése nem egy ember ellen irányul, hanem a közszféra dolgozóinak juttatásával kapcsolatos általános szabályhoz igazodik.

A kötelezettségszegési eljárásnak ez az első szakasza. A bizottság gyors és alapos vizsgálatot ígért. A bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen a testület pénteki sajtótájékoztatóján jelezte: a válaszokat először le kell fordítani, és azután kezdődik a jogi elemzés. (A bizottság egy hónapja az eljárás megindításáról szóló leveleket magyarul juttatta el Budapestre.) Ennek a jogi elemzésnek az alapján fognak dönteni a következő lépésről, ahogy arról is, hogy az Európai Parlament csütörtökön elfogadott határozata alapján – amely a magyar jogszabályok széles körének alapos vizsgálatára szólította fel a bizottságot – mit lép majd a testület. Ha a bizottság teljes mértékben elégedett a válaszokkal, már ebben a szakaszban lezárulhat az ügy. Ha nem, akkor egy következő levélben, az úgynevezett „indoklással ellátott véleményben” már konkrét intézkedéseket kérhet a bizottság. Ha ezekkel sem elégedett a testület, akkor kerülhet az ügy az Európai Bíróság elé. A Reding igazságügyi és Kroes digitális napirenddel foglalkozó biztosoknak küldött levelek nem képzik jogi eljárás részét.

A Redingnek küldött válaszlevél alaptétele szerint a biztos aggályai nem megalapozottak. Az ügyet jól ismerő brüsszeli forrás szerint a levél hosszan és mélységében részletezi az Országos Bírói Hivatal és vezetőjének kompetenciáit, jogkörét, s kitér a Kúriára is.

A médiaügyekben illetékes Kroesnak küldött válaszlevélben pedig tulajdonképpen a magyar fél megismétli azt az álláspontot, amit Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a múlt héten fejtett ki Brüsszelben. Azaz a Klubrádió ügyével a kormány azért nem kíván foglalkozni, mert a kérdésben éppen bírósági eljárás zajlik, és nem akarnak nyomást gyakorolni a bíróságra. A médiatörvénnyel kapcsolatban pedig a magyar alkotmánybíróság tavalyi döntése alapján módosítják a jogszabályt, amely módosításokat véleményezésre elküldenek a strasbourgi Európa Tanácsnak. Azonban egyelőre nem biztos, hogy a tanács véleményét beültetik a módosító javaslatokba.

A mostani eljárást a magyar fél nem látja a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val folytatandó, pénzügyi segítségről szóló tárgyalások megkezdésének feltételeként, mert erről a politikai kapcsolatról hivatalos tájékoztatást nem kaptak. A magyar álláspont most is az: várják, hogy a két szervezet jelezze, mikor és milyen feltételek mellett kezdődhetnek meg a tárgyalások.