Szocsira készülnek az iszlám szélsőségesek
Szavai szerint még Moszkvában is riadalmat keltettek a terrorakciók, mindenki az 1990-es évek végére, a 2000-es évek elejére, az utcai merényletekre, a metróban és a domogyedovói repülőtéren végrehajtott robbantásokra emlékezik. „Az a kérdés, hogy hol és mikor követhetnek még el ilyen támadásokat, márpedig ez bárhol bekövetkezhet. Van például olyan feltételezés, amely szerint az állambiztonság minden erejét az olimpia, Szocsi környékén összpontosítja, az ország más régiói pedig védtelenek maradnak” – figyelmeztetett.
Noha az észak-kaukázusi lázadók vezére, Doku Umarov egy neki tulajdonított videoüzenetben már júliusban a téli játékok elleni harcra szólított fel, Malasenko szerint a mostani akciók mögött aligha ő áll. „Umarovot felejtsék el! Ő provokátor, és a nyári felhívása még a hatalomnak is jól jött, mert indokot adott a szigorításokra” – vélekedett, de hozzátette: vannak kisebb, aktívabb csoportok, amelyekre Umarovnak nincs befolyása.
Szerinte inkább ezek a kevésbé szervezett egységek, a „magányos terroristák” lépnek fel az olimpia ellen, őket pedig nagyon nehéz lefülelni. Lehetnek köztük olyanok is, akik a kormányellenes erők oldalán részt vettek a szíriai harcokban. „Voltak ott az Észak-Kaukázusból és Tatárföldről származók is, akik lassan hazatérnek, ami ugyancsak problémát okoz” – mondta.
Azt még a szakértő sem tudja, van-e szervezett központjuk a szélsőségeseknek, mint ahogyan a létszámukról sincs pontos értesülés. Ha vannak ilyen adatok, a titkosszolgálatok hét pecsét alatt tartják őket, ami pedig olykor kiszivárog, a szándékos dezinformációt is szolgálhatja – fejtegette.
Dagesztán lett a szélsőségesek központja
Az viszont tény, hogy az oroszországi szélsőséges iszlamisták tevékenységének súlypontja Csecsenföldről Dagesztánba helyeződött át. Malasenko szerint elsősorban azért, mert Dagesztánban nincs olyan kíméletlen, keménykezű kormányzás, mint Csecsenföldön, és ott a legerősebb az iszlám ellenzék, amit az is jelez, hogy arrafelé, ha nem is mindennap, de szinte hetente követnek el robbantásos merényleteket. És a lakosság bizonyos része rokonszenvez is a szélsőségesekkel, bár nem tudni pontosan, mekkora a támogatottságuk. „Tíz, húsz, sőt ötven százalékról is szólnak becslések, ezt képtelenség felmérni” – magyarázta Alekszej Malasenko.
Az 1990-es években komoly külföldi támogatással működtek az észak-kaukázusi muzulmán lázadók, pénzelték őket, ideológiai és katonai kiképzést kaptak, a politológus szerint azonban ma már nem jelentős a külső hatás, a jelenség mélyén kizárólag hazai tényezők húzódnak meg. „Vannak a szélsőségesek között munkanélküliek és szakképzettek, nyolc osztályt végzettek és kandidátusok is. Persze a többségük fiatal, 25 év alatti. Ne feledjék, már a harmadik nemzedék harcol a Kaukázusban!” – mutatott rá az elemző.
A nyomor és a munkanélküliség is radikalizálja a fiatalokat
A szavakban egy kaukázusi iszlám állam létrehozásáért küzdő felkelők társadalmi bázisát erősíti a gazdasági helyzet is, amely Malasenko szerint sokkal rosszabb, mint általában Oroszországban. Persze ez is változó, hiszen Csecsenföldön, ahova dől a pénz a központi költségvetésből, jobbak a viszonyok, míg Ingusföldön vagy Dagesztánban rosszabbak.
A munkanélküliségi adatok például 12 és 50 százalék között mozognak – emlékeztetett a szakértő, de hozzátette: a helyi hatóságoktól érkező számok nem hitelesek. Szerinte még a Kremlben sem ismerik pontosan a helyzetet, hiszen azt jelentik nekik, amit akarnak. „Innen származik az az információ, hogy a terrorcselekményeket kizárólag banditák követik el, és ezért nem ismerik el, hogy létezik iszlám ellenzék. Pedig létezik” – mondta lapunknak Alekszej Malasenko.
