Szmolenszki katasztrófa: a felelősség kérdését feszegetik a lengyelek
A Jerzy Miller belügyminiszter vezette 34 tagú bizottság pénteken hozta nyilvánosságra több mint 300 oldalas zárójelentését a varsói miniszterelnöki hivatalban rendezett sajtóértekezletén. A dokumentum a katasztrófáért a lengyel félre hárítja a nagyobb felelősséget, bár az orosz felet is elmarasztalja az irányítótorony helytelen utasításai és a repülőtér általános állapota miatt.
A bizottság szerint a lengyel pilóták helyes döntést hoztak, amikor úgy határoztak, hogy nem kísérlik meg a leszállást a sűrű ködben, hanem csupán "próbaközelítést" hajtanak végre a leszállópályához, majd ismét felemelik a gépet. Ezt a döntést azonban nem tudták végrehajtani, mert hiányos volt a kiképzésük, és nem volt elegendő tapasztalatuk a rendkívüli időjárási viszonyok közötti navigálásra - írta a Rzeczpospolita című napilap. Tetézte ezt a Szmolenszk melletti Szevernij orosz katonai repülőtér silány műszaki állapota.
A személyzet kiképzésének hiányosságaiért a lengyel légierő 36. különleges ezrede a felelős, amely az állami vezetők hivatalos repülőgépes utazásait szervezte. A Miller-jelentés megállapította, hogy az ezrednél rendszeresen megsértették a biztonsági eljárásokat, sőt dokumentumokat is hamisítottak, olyan felhatalmazással látva el a pilótákat, amellyel azok nem rendelkezhettek volna.
A szmolenszki katasztrófa a lengyel légierő második nagy balesete volt alig több mint két év leforgása alatt. 2008. január 23-án Miroslawiec mellett lezuhant a légierő CASA típusú repülőgépe, 20 katonatiszttel, köztük egy tábornokkal és hat ezredessel a fedélzetén. A katasztrófa ködben történt, akárcsak később Szmolenszkben, még mielőtt a gép elérte volna a lengyel repülőteret. Utóbbi - ugyanúgy, mint a Szevernij repülőtér - nem rendelkezett a repülőgépek leszállását korlátozott látási viszonyok között segítő ILS rádiós navigációs rendszerrel.
A miroslawieci baleset után több tucatnyi pilóta távozott az ezredből, így az ott maradottak még nagyobb megterhelésnek voltak kitéve, és nem tartották be az előírt pihenőidőket sem. Ki a felelős mindezért? Eddig egyetlen személy, Bogdan Klich nemzetvédelmi miniszter vállalta a politikai felelősséget, és mondott le hivataláról. Sajtóértekezletén azonban azt állította, hogy nem jutottak el hozzá információk a különleges ezredben folyó kiképzés hiányosságairól. A minisztert Donald Tusk kormányfő is védelmébe vette - habár lemondását elfogadta -, hangsúlyozva, hogy nem tartja felelősnek a történtekért.
Klich lemondása nem elégítette ki az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) pártot, amelyet a katasztrófában életét vesztett Lech Kaczynski volt államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski vezet, sem az áldozatok hozzátartozóinak egy részét. A PiS szerint közvetlen felelősség terheli a belügyminisztert, valamint Tomasz Arabskit, a miniszterelnöki hivatal vezetőjét, akiknek szintén le kellett volna mondaniuk, s feszegetik a miniszterelnök személyes felelősségét is.
Ryszard Kalisz, az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség egyik vezetője pedig úgy vélte, hogy a Miller-jelentés után Klichet és Arabskit állambíróság elé kellene állítani.
A kormányzó Polgári Platform azon az állásponton van, hogy a személyre szabott felelősség megállapítása az ügyészség hatásköre. A katonai ügyészség még nem fejezte be a maga vizsgálatát, de a Miller-jelentés közzététele előtt néhány nappal közölte, hogy eddigi megállapításai szerint a Tu-154-es kormánygép műszakilag kifogástalanul működött, és nem zárta ki, hogy vádemelések is lesznek katonai felelősök ellen. Donald Tusk 2010. április 7-i és a néhai Lech Kaczynski április 10-i, katasztrófával végződő szmolenszki repülőútjának "civil" vonatkozásait az illetékes varsói körzeti ügyészség vizsgálja.
Közben nyilvánosságra hozták Varsóban a Millward Brown SMG/KRC cég friss közvélemény-kutatását, amely szerint a lengyelek 49 százaléka úgy vélekedik, hogy a Miller-jelentés ellenére a szmolenszki katasztrófa okait továbbra is homály fedi. Ezzel ellenkező véleményt a válaszadóknak csak 24 százaléka hangoztatott.
