Szlovénia elvárja, hogy Budapest együttműködjön az Európai Bizottsággal azokban a kérdésekben, amelyeket Brüsszelben számon kérnek Magyarországtól – jelezte pénteken Karl Erjavec szlovén külügyminiszter, miután Ljubljanában tárgyalt magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. Martonyi pénteken, kétnapos nyugat-balkáni látogatása során ment el a szlovén fővárosba.

Ahogy a miniszteri találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország teljes mértékben elkötelezett az európai értékek és normák betartása mellett, és nem tudja elfogadni, ha ezt az elkötelezettséget bárki is megkérdőjelezi. Szerinte Magyarország folyamatos párbeszédben áll az európai intézményekkel, és figyelembe fogja venni a brüsszeli ajánlásokat. „Meggyőződésünk, hogy például az úgynevezett esetleges jogsértésekre megoldást fogunk találni. Meggyőződésünk, hogy ebben a kérdésben nagyon sok félreértés és sajnos nagyon sok megalapozatlan kritika és vád is megjelent" – idézte Martonyit az MTI. Budapestnek az a feladata, hogy ezeket a félreértéseket eloszlassa, de – tette hozzá a magyar külügyminiszter – „a politikailag vagy ideológiailag motivált vádakkal” már nehéz dolguk van.

Martonyi Ljubljanában tárgyalt Alenka Bratusek miniszterelnökkel is, akinél a kisebbségi törvény megalkotását sürgette. Ez és egy Lendván nyitandó konzuli iroda volt a fő témája azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket a magyar külügyminiszter a muravidéki városban  tartott a helyi magyarok képviselőivel, Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökével és Göncz Lászlóval, a szlovén parlament magyar képviselőjével. Ahogy Martonyi fogalmazott, a konzuli iroda megnyitása az akaraton múlik, ő visszatérve Magyarországra fel fogja vetni a kérdést. (A kormány a héten jelentette be, hogy világszerte hat kirendeltséget nyitnak újra, köztük egy horvátországit Eszéken.)

A kétnapos látogatás vezérszólama a közép-európai befolyás – ahogy Martonyi többször is említette, a közép-európai „dimenzió” – növelése volt az EU-ban, főleg Horvátország július 1-jén történő csatlakozása után. Martonyi erről a befolyásról beszélt Ljubljanában és még csütörtökön Zágrábban is, ahol a magyar külügyminisztert fogadta horvát kollégája, Vesna Pusic, Zoran Milanovic miniszterelnök és a horvát energiaóriásnak, az INA-nak az a néhány száz alkalmazottja is, akik Martonyi vizitje alatt a parlamentnél tüntettek az ellen, hogy az INA többségi tulajdonosaként a Mol állítólag létszámleépítéseket tervez Horvátországban. Arról, hogy a magyar cég esetleg újabb INA-részvényeket vásárolna, Martonyi zágrábi tárgyalásain nem esett szó, a sajtótájékoztatón csak annyi hangzott el, hogy mindkét fél érdeke az INA sikere, azaz hogy a cég regionális szinten is jelentős súlyú vállalat legyen.

Martonyi szerint egyébként Horvátország és Magyarország között egy sor megvalósításra váró projekt van, például két új határátkelő megnyitása, Magyarországot és Rijekát, illetve Magyarországot és Plocét összekötő közlekedési folyosó fejlesztése és a Krk szigeten létesítendő LNG-terminál.

A horvátok azonban nem rajonganak túlságosan az Európai Unióért. Amikor korábban a csatlakozásról kérdezték, Pusic is mondta, hogy hiányzik az az eufória, amely a 2004-es és a 2007-es bővítési körre még jellemző volt, Gyékényesen, a határon pedig még inkább zord a hangulat. – Öreg vagyok már, a csatlakozással vége a munkámnak, a fiatalok meg elmennek – mondja keserűen egy hatvanévesforma vámtiszt, amikor a csatlakozásról kérdezik. Mielőtt elsüllyesztené a kezét az égszínkék egyenruha zsebében, még int egyet a pályaudvaron veszteglő vonatok felé: Horvátország nem gépezet.

Ez a megállapítás a gépezetről amúgy igaznak tűnik. Öt perccel indulás előtt a zágrábi buszpályaudvar pénztárában már nem adnak jegyet Ljubljana felé. A hölgy int, hogy a sofőrnél kell venni. Ennek a szépséghibája csak az, hogy rohanás ide vagy oda, a sofőr visszakézből a pénztárra mutat, csak harmadjára véve elő a jegytömböt. Hálára nincs szüksége, tíz eurót enged, és amikor az ember ragaszkodna ahhoz, hogy kifizesse a teljes jegyárat, vállat von: „Sietsz, nem?”