A képviselőknek mintegy 7 órás vitát követően sikerült egyhangúlag megegyezniük a kérdésben. A referendum kérdése a következő: Egyetért-e azzal, hogy a szlovén parlament által 2010. április 19-én jóváhagyott törvény érvénybe lépjen, amely a Szlovén és a Horvát Köztársaság közötti, döntőbíróságra vonatkozó megállapodás ratifikálásáról rendelkezik?

Mind a kormányzó koalíció, mind pedig az ellenzék egyetért a népszavazás szükségességét illetően, és felhívták a választópolgárok figyelmét arra, hogy feltétlenül nyilvánítsanak véleményt a kérdésben. Abban azonban, hogy milyen eredményt várnak a referendumtól, éppen ellenkező állásponton vannak. Amíg a koalíciós pártok a megállapodás támogatására hívnak fel, az ellenzék azt reméli, hogy a választók elutasítják azt.

Borut Pahor szlovén miniszterelnök szerint a megállapodás elvetése végzetes hiba lenne az ország számára. A kormányfő úgy gondolja, lehetőség nyílt arra, hogy egy mindenki által elfogadható határvonalról szülessen döntés, és így a régóta fennálló problémák megszűnjenek Szlovénia és keleti szomszédja között. "A legnagyobb tévedés, amelyet Szlovénia 2010-ben elkövethet, az a választott bírósági megállapodás elutasítása lenne" - magyarázta.

Az ellenzék úgy vélekedik, hogy amennyiben a választópolgárok nem állnak a szlovén-horvát határvita nemzetközi döntőbíróság útján történő rendezése mellé, a Pahor-kabinetnek le kell mondania. Janez Jansa volt miniszterelnök, az ellenzék vezetője nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy szerinte a kormány szándékosan a nyaralási szezon kezdetére tűzte ki a referendum időpontját. A kormány feltehetően abban bízik - mondta -, hogy sokaknak már az Adriai-tengeri nyaralás és a horvátországi nyaralójuk jár a fejükben, ezért szavaznak majd igennel. A horvát tengerpart közismerten a szlovénok legkedveltebb pihenőhelye.

Zmago Jelincic, a nacionalisták vezetője a közelgő referendumot párhuzamba állította az 1920-as, Karintiáról szóló népszavazással, amelynek eredménye az lett, hogy a többségében szlovén nyelvű Dél-Karintia elutasította az akkori Jugoszláviához történő csatlakozást, és Ausztria részévé vált. – Június 6. történelmi pillanat lesz, ami az 1920. október 10-i napra emlékeztet engem. Akkor elvesztettük Karintiát, most pedig Szlovénia egy újabb szeletét veszítjük majd el” – mondta a Szlovén Nacionalista Párt vezetője.

A Delo szlovén napilap hétfői számában megjelent közvélemény-kutatás eredménye szerint a nemzetközi döntőbíróság bevonásának támogatottsága fokozatosan csökken a lakosság körében. Míg januárban a megkérdezettek 63,8 százaléka állt ki a szlovén-horvát megállapodás mellett, addig most ez az arány 46 százalékra csökkent, miközben az ellenzőké 38 százalékra emelkedett.