Már az amerikai sajtó is elemzi a két egykori jugoszláv tagállam viszonyát, a Bloomberg hírügynökség szerint az egyre jobban elmérgesedő helyzet akár az új amerikai diplomácia és Brüsszel viszonyára is hatással lehet. Washington régóta elkötelezett támogatója ugyanis a horvátok felzárkózásának, ami az uniós érdekekre is hivatkozó szlovénok makacs önérvényesítésén most megtörni látszik. Utóbbi irányítása pedig mintha kicsúszott volna Borut Pahor szlovén kormányfő kezéből.

Hiába ratifikálta ugyanis a ljubljanai parlament kétharmados többséggel a horvát NATO-tagságot, a határozatot nem tudták postára adni, mivel a nacionalisták - előbb a parlamenten belül, majd visszalépésük után most kívülről - népszavazási indítvánnyal álltak elő.

Ha pedig az aláírások gyűjtését határozottan ellenző Pahornak nem sikerül valahogy fordítania a helyzeten, a Stranka Slovenskog Naroda (SSN), azaz a szlovén nép pártja demokrácia-játékával túlmehet az áprilisi NATO-csúcsig ratifikálásra kitűzött határidőn.

Mindez, no meg a két ország hangos határvitája, eltakar azért néhány fontos dolgot. Serge Brammertz, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló büntetőtörvényszék (ICTY) főügyésze szerdán udvariasan figyelmeztette a horvát kormányt arra, hogy bár csatlakozási kötelezettsége lenne az együttműködés, ennek nem tesz maradéktalanul eleget. (Hágában régóta hiába várják például azokat a tüzérségi naplókat, amelyből kiderülne, vajon milyen haderővel támadták a horvátok 1995-ben Knint, ahol jobbára már csak békefenntartók, meg szerb civilek voltak.)

Nem haladnak az uniós tagsághoz elengedhetetlen reformok sem Horvátországban - nagyrészt a társadalom ellenállása miatt. Ráadásul nem tudni pontosan, valójában mennyire érinti a nemzetközi válság a horvát gazdaságot. Ami a tömeges elbocsátásokon és növekvő hitelkamatokon túl látszik: a kormány sok energiát fektet abba, hogy a kunát az euróval szemben mesterségesen erős szinten tartsa. (Néhány héttel korábban 34 forint volt egy kuna, mostanra 42-re ugrott fel.)

Stjepan Mesic államfő a napokban szokatlan nyíltsággal kérte színvallásra a minisztereket, hozzátéve, neki úgy tűnik, ez az év elveszett a horvát csatlakozási folyamatban, és nem csupán a szlovén blokád miatt. Ivo Sanader kormányfő válaszként is értelmezhető akciójában 6 hajóra adott állami megrendelést (144 millió kuna, azaz 6 milliárd forint, értékben) a spliti és trogiri hajógyárnak. Mint mondta: bár az unió határozottan megtiltotta a veszteséges horvát hajógyártás további támogatását, ő ezzel a horvát hajósokat kívánja dotálni.

SSN szlovén nacionalista párt tüntetése a Szlovén-Horvát határon. A tábla felirata: "Nem hagyjuk cserben a szlovénokat..."