Elsősorban a polgármestereken áll vagy bukik, mekkora teret kap a szlovákiai magyar települések hivatali nyelvhasználatában a magyar nyelv. Egyebek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Diákhálózat készített a Fórum Kisebbségkutató Intézet megbízásából.

A törvény szavatolja a közigazgatásban a magyar nyelv használatát ott, ahol a kisebbséghez tartozók aránya eléri a 20 százalékot. Néhány dél-szlovákiai faluban különösen ügyelnek arra, hogy a nyomtatványok magyar változatát is beszerezzék, és hogy a jegyzőkönyvek kétnyelvűek legyenek. A legtöbb településen viszont a községi alkalmazottak nem is értik, miért van erre szükség.

„Az egész a polgármesterek rátermettségén múlik. Akinek ez fontos, ott az egész hivatal tisztában van a magyar nevezéktannal. Kevés az ilyen falu, megemlíthetném a bodrogközi Kisgérest, vagy a mátyusföldi Alsószelit. Szeliben az önkormányzat saját költségén fordíttatta le a nyomtatványokat"- magyarázta a helyzetet Orosz Örs, a szlovákiai magyarok hivatali nyelvhasználatát feltérképező Kétnyelvűség Felmérő Körút szervezője. 

Az akció lassan a végéhez közeledik, az 532 faluból már csak néhány van hátra. A dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodától az önkormányzatok már évek óta beszerezhetik a szükséges nyomtatványok magyar változatát, és tanácsot is kérhetnek. „A legtöbb helyen azt sem tudják, hogy létezik a Gramma. A másik végletet képezik azok a falvak, amelyek önkormányzatának gyakorlatában a szlovák nyelv háttérbe szorul, a jegyzőkönyvet is csak magyarul vezetik. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeken a helyeken a lakosság 95%-a magyar anyanyelvű" - mondta Orosz Örs. Ez utóbbi települések közül szándékosan nem nevezett meg egyet sem. Elmondása szerint egy polgármester úgy játszotta ki a nyelvtörvényt, hogy az 1998-ban készült emléktáblán a felavatás dátumát átvésette korábbi évszámra, hogy ne kelljen elhelyezni az előírt szlovák változatot.

A körút adatait szeptemberben kezdik feldolgozni, az eredmény egy mindenki által hozzáférhető fényképes adatbázis lesz.