Szlovákia visszasírja a magyarok előtti időket
„Voltak évek, mikor magyarázkodtunk. Később olyanok, mikor többet hallgattunk, feltételeket teljesítettünk, jelentettünk, hogyan haladunk előre, s hány fejezetet nyitottunk meg. Végül eljött az idő, mikor bátrak lettünk témákat felvetni” – kezdte interjúját Mikulás Dzurinda a szlovák külpolitika irányáról és a magyar-szlovák kapcsolatokról. A külügyi tárca vezetője szerint 20 év alatt Szlovákia a NATO és EU-csatlakozáson kívül issok sikert, történelmi mérföldkövet ért el a diplomácia terén. Megemlítette az ország OECD-csatlakozását, valamint a 2005-ös amerikai-orosz csúcstalálkozót, amikor George Bush és Vladimir Putyin is Pozsonyba látogatott.
„Emlékezni fogok arra a gyönyörű napsütéses napra az Egyesült Államok Capitóliumában, mikor felvettek minket a NATO-ba, és az amerikai elnök mellett állva a több ezres tömegben megláttam egy hatalmas szlovák zászlót. S arra is emlékezni fogok, mikor az EU-csatlakozáskor az ír elnöki palota udvarán egyszerre felfogtam, hogy egyenrangúak vagyunk. Hogy Európa összegfogott, s egyenrangúak vagyunk a legöregebbekkel és legerősebbekkel” – ecsetelgette élményeit a korábbi miniszterelnök, aki júniusban az SDKÚ elnökeként lett külügyminiszter Iveta Radicová kormányfő oldalán.
Az amerikai elnökkel Dzurinda többször is találkozott a Fehér Házban. Utódja, Robert Fico négy év alatt egyszer sem tette ezt meg. A jelenlegi külügyminiszter ezt azonban nem tartja jónak. Szerinte nem az a lényeg, ki az amerikai elnök, s az sem, hogy milyen pártállású: az Egyesült Államok minden tekintetben világnagyhatalom, s minden normális szlovák kormánynak az az érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon az Washingtonnal. „Nagyon fontos ugyanis, hogy Szlovákiába ma is magasabb hozzáadott értékű befektetések érkezzenek.”
„A populista tendenciák nagyon veszélyesek”
Dzurinda sajnálatosnak, de igaznak tartja, hogy az utóbbi években a szlovák külpolitika fő hangsúlya a szlovák-magyar kapcsolatokra esett. „Nemegyszer beigazolódott számomra, hogy néha, mikor nem tudjuk megoldani a problémákat, többet gondolunk a választók szavazatára, a populizmushoz folyamodunk. A magyarkártya nagyon működött Szlovákiában” – vélte, hozzátéve, hogy úgy tűnik, most már jobb idők jönnek. Az utóbbi parlamenti választásokon ez már nem volt olyan hatásos – vélte. Bár a tárcavezető szerint nagyon fontos, hogy stabilizáljuk kétoldalú kapcsolatok stabilizálása Magyarországgal, úgy gondolja, ma is kihívást jelent, hogy a külügyi szolgálat ne szűküljön a szlovák-magyar kapcsolatokra, hanem olyan prioritásokra is összpontosítson, ahol hasznos tud lenni. Például a Nyugat-Balkánra – idézte a politikust a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál.
Szerinte tudatában kell lenni annak, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok problematikája hosszútávfutás. „Nem lehetnek elhamarkodott elvárásaink, türelmetlenek sem lehetünk. Ennek idő kell, határozott, egyértelmű és hosszútávú álláspontok. Elsősorban meg kell mutatnunk, jó szándékaink vannak” – jelentette ki. „Prágáig még ellátunk, de Budapest mintha nagyon távoli lenne. Le kell rombolnunk az előítéleteket, az akadályokat. A múlt öröksége kicsit mélyebb, s ezért több idő és türelem kell ahhoz, hogy egyszer kijelenthessük, kapcsolataink standard szinten vannak” – jelentette ki. Dzurinda leszögezte, kulcsfontosságú lesz a jövőben Szlovákia számára, milyen irányt vesz az európai politika. „A populista tendenciák nagyon veszélyesek. Ezt a világ legnagyobb országain is látom. A nacionalizmus és a populizmus nagy kihívás Európa számára” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, vajon nem csorbították Szlovákia jó hírnevét a világban egyes kijelentések és ellentétes vélemények, a külügyminiszter azt válaszolta, ha valaki egy család tagja, nem jelenti azt, hogy mindenre bólogatni fog. Úgy véli, mindig jól cselekednek, ha lelkiismeretükkel, politikai meggyőződésükkel összhangban cselekednek. „Meg tudjuk védeni álláspontunkat a görög kölcsönnel, Koszovóval és más témákkal kapcsolatban. Ha vannak érveink, egyértelműen meg kell őket fogalmaznunk, s ezek alapján viselkednünk” – jegyezte meg.
Dzurinda nem akar visszatérni azokba az időkbe, mikor a társadalom nem volt szabad. „Nem azért akartunk a szabad világba menni, hogy tartsuk a szánkat és meneteljünk“ – vélte. A görög kölcsönnel kapcsolatban megjegyezte, nem tetszik neki, hogy olyan politikusokat és felelőtlen bankokat segítsenek, akik az egyszerű emberek nyomorán élősködnek. „A görög kölcsönnel kapcsolatban még senki nem válaszolt nekem arra a kérdésre, mi lesz annak a pénznek a sorsa. Nem hiszem, hogy a szociálisan rászoruló családoknál végzi. A rettenetes az egészben, hogy a pénz a magán kereskedelmi bankok, tulajdonosaik és menedzsereik számláin végzi, akik fantasztikus öltönyökben járnak, s álomfizetést kapnak” – jelentette ki.
