A NATO belső egyensúlya is veszélybe kerülhet, ha a szövetség európai tagállamai nem követik az Egyesült Államok csapatbővítési erőfeszítéseit Afganisztánban - vélte az atlanti szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen azt hangsúlyozta, hogy a terrorellenes küzdelem nem csak amerikai érdek, hanem a szövetség összes tagállamának kiemelt törekvése. Felhívta a csapatnövelési kéréseknek még ellenálló szövetségeseket, hogy csatlakozzanak ők is a közös erőfeszítésekhez.

Még tervezés és egyeztetés alatt áll az Afganisztánban lévő magyar katonák létszámbővítése; ennek elengedhetetlen feltétele a pénzügyi és a technikai háttér megléte, valamint az ötpárti konszenzus – áll a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. „Magyarország elkötelezettsége továbbra is változatlan az afganisztáni rendezésben való aktív részvételt illetően. Képességeinkhez mérten ezután is hozzájárulunk a művelethez, sőt – összhangban a NATO, valamint az USA elképzeléseivel – új felajánlásokkal bővítjük szerepvállalásunkat” – fogalmaz a dokumentum.

Szlovákia több százzal fővel növeli afganisztáni kontingensét - jelentette be Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter. A szlovák diplomácia vezetője sajtóértekezleten leszögezte, országa „szinte megduplázza”  a közép-ázsiai országban szolgálatot teljesítő katonái létszámát. Szlovákiának jelenleg  245 katonája van Afganisztánban a NATO vezette nemzetközi biztonsági haderő (ISAF) kötelékében.

Csehország mérlegeli, hogy a jövő évben száz katonával megnövelné afganisztáni kontingensének létszámát - közölte ezzel párhuzamosan  Martin Barták cseh védelmi miniszter az aktuálne.cz hírportállal. Csehországnak jelenleg 480 katonát állomásoztat Afganisztánban, míg egy kisebb egység az afgán hadsereg kiképzésében segédkezik. Barták elmondta, hogy a kérdést előbb a mérvadó politikai pártokkal kell megvitatniuk, mert azok álláspontja nem egységes – a Cseh Szociáldemokrata Párt például nyíltan ellenzi afganisztáni szerepvállalást kiterjesztését.

Obama beszéde nyomán még a katonai jelenlét növelésétől mereven elzárkózó Franciaország is jelezte, hajlandó lenne civilek, csendőrök és műszaki szakemberek kiküldésére. Semmi nem írja elő, hogy ne lehetne felülvizsgálni a francia kontingens létszámát - fogalmazott ezzel kapcsolatban Bernard Kouchner külügyminiszter a France Info rádiónak. Hozzátette: azokon az afgán területeken, ahol jelenleg francia katonák szolgálnak, nincs szükség csapaterősítésre.

Nicolas Sarkozy francia elnök kijelentette, maradéktalanul támogatja amerikai kollégáját. „Ez bátor, eltökélt és világos beszéd, amely új lendületet ad a nemzetközi szerepvállalásnak és új távlatokat nyit. Franciaország szövetségeseivel együtt határozottan elkötelezett marad az afgán nép mellett, ameddig csak szükséges” – áll az Elysée-palota közleményében.

A spanyol kormány várhatóan 200-250 újabb katonát vezényel Afganisztánba washingtoni kérésre. José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök kedden jelentette be, hogy tárgyalni fog a parlamenti pártokkal az afganisztáni csapaterősítésről. Spanyolországban a parlamentnek kell jóváhagynia a csapatnövelést, de a szocialista kormány nem rendelkezik ehhez szükséges többséggel a törvényhozásban. Az elmúlt hetekben-hónapokban a következő államok ajánlottak már fel csapaterősítést az afgán háborúba: Albánia (85 fő), Grúzia (1000 főig), Macedónia (80), Nagy-Britannia (500), Montenegró (40), Lengyelország (600), Szlovákia (250), Spanyolország (250), Dél-Korea (500 főig). Már bejelentette katonái kivonását jövőre, illetve 2011-ben Kanada (2800) és Hollandia (2100 fő).

Konferencia januárban

Lengyelország még 600 katona Afganisztánba vezénylését 2010-ben - közölte az amerikai létszámbővítés hírére Pawel Gras lengyel kormányszóvivő. A Bogdan Klich nemzetvédelmi miniszter által készített előzetes számítások szerint Lengyelország a következő évben valószínűleg még 600 katonát küld Afganisztánba, és további 200 katonát tartalékol majd ugyanerre a célra, de - hangsúlyozta a szóvivő - erről végleges döntés egyelőre nincs.

Gras nyilatkozata néhány órával az után hangzott el a TOK FM lengyel kereskedelmi rádióban, hogy Barack Obama amerikai elnök 30 ezres afganisztáni csapaterősítést jelentett be. Donald Tusk lengyel kormányfő kedden este telefonbeszélgetést folytatott Obamával, jelezve, hogy országa néhány száz további katona Afganisztánba vezénylését fontolgatja. Lech Kaczynski lengyel elnök, aki a lengyel alkotmány értelmében a hadsereg főparancsnoka, várakozások szerint minden további afganisztáni csapaterősítéshez hozzájárulását adja majd, annak ellenére, hogy a lengyel társadalom azt szeretné, ha a lengyel katonákat kivonnák Afganisztánból. Lengyelországnak jelenleg 1910 katonája szolgál Afganisztánban.

Vár a csapaterősítéssel Berlin is, bár a német sajtó szerint Obama 2000-2500 német katonára számít az ötezer fős nemzetközi kvóta teljesítéséhez – ezzel az Egyesült Államok Németország lenne a második legnagyobb hozzájáruló a nemzetközi békeerőben. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Ruprecht Polenz szerdai nyilatkozatában nem zárkózott el az amerikai kérés teljesítése elől, de hangsúlyozta, hogy országa még vár a végleges döntés meghozatalával.

A konzervatív politikus utalt arra, hogy Németország rendkívül fontosnak tekinti az afganisztáni biztonsági erők kiképzésének segítését. Szavaiból az tűnt ki, hogy a német csapaterősítésre mindenekelőtt erre hivatkozva kerülhet majd sor. Polenz kiemelte: a német kormány döntésével mindenképp megvárja a jövő januári, Afganisztánnal foglalkozó ENSZ-konferenciát. A külügyi bizottság elnöke általánosságban üdvözölte az Obama-beszédben foglaltakat, hangoztatva, hogy az amerikai elnök egyértelmű stratégiát vázolt fel. Polenz ennek kapcsán azt emelte ki, hogy Obama kettős üzenetet fogalmazott meg. Egyrészt megüzente Afganisztánnak, hogy a NATO nem hagyja magára. Egyúttal nem hagyott kétséget afelől sem, hogy a mielőbbi stabilizáláshoz szükség van afgán erőfeszítésekre is. Ez utóbbi üzenet Polenz szerint a szövetségeseknek is szólt, akik Németországgal együtt egyre határozottabban sürgetik a kivonulásához szükséges feltételek megteremtését.

Polenz állásfoglalása egybecsengett Angela Merkel kancellár előző esti nyilatkozatával, amely az Obama-beszéd előzetes ismeretében hangzott el. Az amerikai elnök ugyanis még a beszéd előtt tájékoztatta a kancellárt az új amerikai stratégiáról. Merkel hangsúlyozta, hogy ismeri Obama terveit, de a német hozzájárulással kapcsolatos döntést csakis a januárban Londonban tartandó konferencia után hozza meg. Megfigyelőknek feltűnt, hogy a kancellár egyáltalán nem zárkózott el az Obama által sürgetett csapatnöveléstől, azt azonban leszögezte: azt várja konferenciától, hogy Afganisztánnal kapcsolatban magáévá tegye az átfogó biztonság általa szorgalmazott koncepcióját. Ennek lényege - mint Merkel megerősítette - az, hogy a katonai erőfeszítések mellett elengedhetetlen a polgári újjáépítés segítése, továbbá az afgán állami intézmények, köztük a belbiztonsági szervek megfelelő működéséhez nyújtott támogatás.

Értesülések szerint az új amerikai stratégia is naparendre kerül csütörtökön a Bundestagban, amely aznap határoz a jelenlegi 4500 fős afganisztáni német kontingens mandátumának újabb egy évre történő meghosszabbításáról.

Kétséges kivonulás

Egységre buzdítja NATO-t Gordon Brown brit kormányfő, aki szerint minden szövetségesének fel kell sorakoznia az Egyesült Államok afganisztáni stratégiája mögött. Gordon Brown közölte: a brit kormány igyekszik rábírni más országokat is arra, hogy ajánljanak fel katonai erőt az afganisztáni hadműveletekhez. Brown megerősítette, hogy január végén Londonban konferenciát tartanak az afganisztáni nemzetközi koalícióban részes 43 ország mindegyikének részvételével. A miniszterelnök szerint a konferencián lehetőség nyílik arra, hogy a koalíciós országok egyezségre jussanak az egyes térségek afganisztáni ellenőrzés alá helyezésének folyamatáról.

Brown a múlt hónap közepén, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén tartott külpolitikai előadásában jelentette be a nagyszabású londoni Afganisztán-konferencia összehívásának tervét 2010 elejére, közölve: a rendezvény célja az átadási folyamat menetrendjének meghatározása lesz.  Brown hozzáfűzte, szeretné, hogy "ha lehetséges", már 2010-ben megkezdődne a biztonsági feladatok fokozatos, "térségről térségre történő" átadása az afganisztáni erőknek.

A brit külügyminiszter azonban egy nem sokkal később megjelent lapinterjúban gyakorlatilag kizárta a nemzetközi haderő közeli kivonulását. David Miliband a The Guardian című vezető brit baloldali napilapnak azt mondta: ha a külföldi erők távoznának Afganisztánból, a lázadók lerohannák még az ellenállásra felkészült kormányerőket is - „lehet választani, hogy ez öt perc, 24 óra vagy hét nap alatt történik-e meg, és akkor visszajutunk oda, ahonnan indultunk”.

A brit hadsereg veszteségei miatt nyomás nehezedik Londonra a brit erők hazahívásáért. Afganisztánban eddig 236 brit katona esett el, közülük 99 az idén. A BBC nemrégiben közölt felmérése szerint a brit közvélemény 64 százaléka nem tartja megnyerhetőnek az afganisztáni háborút, és 63 százalék a brit katonák lehető leggyorsabb kivonását szeretné.

Az amerikai elnök által ígért afganisztáni csapaterősítés csak fokozza a tálibok ellenállását  – közölte Obama beszédére reagálva az iszlamista mozgalom szóvivője. Juszuf Ahmadi szerdán a francia hírügynökségnek telefonon nyilatkozva úgy vélte: az amerikai elnök reménye, hogy Washington katonailag ellenőrzése alá vonja országot, nem válik valóra.

Az amerikaiak - akárcsak korábban az oroszok - egyszer majd belátják, hogy nem érhetik el céljukat, és szégyenteljes visszavonulásra kényszerülnek - hangoztatta Ahmadi. Obama szemtanúja lesz annak, amint az Afganisztánban elesett amerikai katonák koporsóinak a sokaságát sorakoztatják fel - fűzte hozzá a tálib szóvivő.

Obama kedden jelentette be, hogy 30 ezer újabb katonát készül küldeni az ázsiai országba, amit létfontosságú nemzeti érdeknek nevezett, mert az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat továbbra is veszélyt jelent. Hangoztatta: Afganisztánt nem vesztették el, de az elnök elismerte: a tálibok teret nyertek a háborúban.

Orosz veteránok szerint Washington ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban, mint az országot egykoron megszálló Szovjetunió. A megszólaló volt parancsnokok úgy vélik, az amerikaiak nem számolhatják fel az ellenállást pusztán katonai erővel; a még több katona csak a halálos áldozatok számát gyarapítja, a siker kizárólag megfelelő politikával érhető el, többek között kiegyezéssel a helyi lakosság csaknem felét adó pastu törzsekkel.

Hozzávetőleg 113 ezer külföldi, köztük 71 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot jelenleg Afganisztánban. Az idei év már most a legsúlyosabbnak mutatkozik a civilek, valamint az afgán és a nemzetközi erők halálos áldozatainak számát tekintve azóta, hogy 2001-ben elűzték a tálibokat a hatalomból.