Szlovák kézre játszik a cseh elnök

A Benes-dekrétumok, amelyekre Václav Klaus a lisszaboni szerződés jelenlegi szövegének elutasításakor hivatkozik, ugyanis Szlovákiában is érvényben vannak. Pozsony attól tart, hogy a dekrétumokat a majdani Európai Bíróságon támadják meg.

Nagy divat ma Klaust bírálni, s azzal vádolni, hogy akadályozza az európai integrációt, és bomlasztja az Európai Uniót.  Még hazaárulással is vádolják. Kevés ember értette azonban meg, hogy  Klaus Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kifogásai ezúttal a  csehek, a szlovákok és az egész unió számára is hasznosak – jegyzi  meg a Pravda szlovák napilap.

Klaus azt követeli az Európai Uniótól, hogy Csehországot a  Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányának aláírása fejében  mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól. Az államfő  szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után  Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott  vagyonukat.

Klaus követelése nemcsak a cseheket (a németeket), hanem a  szlovákokat (és a magyarokat) is érinti. A Benes-dekrétumok, amelyekre Klaus hivatkozik, ugyanis Szlovákiában is még érvényben  vannak. 1945-ben általuk számolták fel Dél-Szlovákia magyar  megszállásának következményeit. A Nemzeti Tanács 2007-es  nyilatkozata szerint a dekrétumok megnyitásának kísérlete – és a  háború utáni rend átértékelése – elfogadhatatlan (...) A Lisszaboni  Szerződés végleges jóváhagyása után azonban már nem biztos, hogy ez  érvényes lesz – mutat rá Dag Danis, a cikk szerzője.

Megjegyzi, hogy nemcsak az uniós emberi jogi charta okoz  problémát, hanem elsősorban az Európai Bíróság hatáskörének a  megerősítése. Ez lényegében az EU alkotmánybírósága lesz, amely a  nemzeti alkotmánybíróságok fölé lesz rendelve.

A szerző szerint elképzelhető, hogy a jövőben éppen ezen a  bíróságon támadják meg majd a Benes-dekrétumokat. Ilyen esetekben a  Nemzeti Tanács nyilatkozatai értéktelen papírdarabkává válnak, s a  döntő szó nem a szlovák parlamenté, a szlovák bíróságoké, hanem az  EU alkotmánybíróságáé lesz, amely esetleg nem lesz tekintettel a  szlovák érdekekre, Szlovákia háború utáni elrendezésére, sem saját  döntéseinek káros politikai következményeire.

Míg a lengyelek és a britek tudatosították mindezt, bár más  problémákra helyezték a hangsúlyt, a szlovákok nem. Szlovákia számára most nem maradt más hátra, mint szurkolni Klausnak és a cseh kormánynak, illetve abban bízni, hogy az utólagos garanciák nem csak „csehek”, hanem általános érvényűek lesznek - zárja írását a Pravda.

Ivan Gasparovic szlovák elnök helyet csinál cseh kollégájának egy fotózáson. Közös érdekek
Slovak President Ivan Gasparovic (L) makes place for Czech President Vaclav Klaus during a family photo session at the 15th meeting of Presidents of Central European States (CEI) in Ohrid May 2, 2008. REUTERS/Ognen Teofilovski (MACEDONIA)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.