„Igen, megszületett a döntés. Nincs más választásom, mint eleget tenni az egyiptomi emberek követelésének. Nem fogom visszautasítani a kérésüket” – idézi Sziszi szavait a the Guardian brit napilap. A megerősítés a kuvaiti al-Seyasia napilapnak adott interjúban hangzott el, de nem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak, mivel a hadsereg egyik szóvivője a megjelenés után nem sokkal közölte, hogy Sziszi hivatalosan még nem nyilatkozott szándékairól, ezt majd csak később, az egyiptomi nép előtt teszi meg, akikhez „tiszta és egyenes szavakat intéz majd, hogy ne legyen helye kétségnek”.

Napok óta várható volt, hogy a tábornok nyilatkozni fog indulási szándékáról, hiszen az egyiptomi fegyveres erők legfelsőbb tanácsa múlt héten, január 27-én jóváhagyta indulását az elnökválasztáson, valamint korábban is tett olyan nyilatkozatokat, miszerint kész indulni, ha a nép és a hadsereg is úgy akarja.

Miután az első demokratikusan megválasztott elnököt, Mohamed Murszit puccsal – amelyben Sziszinek kulcsszerepe volt – eltávolították a hatalomból, sokan követelték, hogy induljon a választásokon. Minden esélye megvan a nyerésre, hiszen nagy népszerűségnek örvend az országban.

Egyiptom új alkotmányára az emberek 98 százaléka voksolt igennel – bár nem elhanyagolható tény, hogy a szavazásra jogosultak mindössze 38,6 százaléka vett részt a népszavazáson – ami egyben jelzi, hogy Sziszinek is komoly a támogatottsága. Adli Manszúr ideiglenes elnök egyelőre nem hirdette ki a választások időpontját, de az alkotmány szerint a megmérettetést három hónapon belül meg lehet tartani, így valószínűleg február és április közepe között rendezik meg.

Szakértők szerint ennek ellenére hamar veszíthet a népszerűségéből, ha megválasztása esetén nem talál mihamarabb megoldást az egyre sürgetőbb társadalmi és gazdasági problémákra.

„Sziszi tábornagy szinte semmi jelét nem adta annak, milyen politikát vagy platformot követhet elnökként. Annak a hat hónapnak, amit a hatalomátvétel óta Egyiptom tulajdonképpeni uraként eltöltött, a Testvériségre, valamint egyre inkább a liberális másként gondolkodókra mért, gyakran halálos kimenetelű, könyörtelen csapás volt a legfeltűnőbb jellegzetessége” – írja róla The New York Times. 

A kuvaiti lapban Sziszi türelemre intette az egyiptomiakat – akik egyre rosszabb gazdasági és szociális körülmények között élnek –, valamint a segítségüket kérte.

„Egyiptom nagyon-nagyon beteg, és állapota folyamatosan romlott az elmúlt években. Nagyon nehéz terhet cipelünk, és mindenkinek a segítségére szükség van. Ezért meg kell osztanunk a terhet, és együtt kell dolgoznunk azon, hogy meggyógyítsuk ezt az országot” – mondta.

Supporters of Egypt's army chief General Abdel Fattah al-Sisi holds a poster of Sisi in Tahrir square in Cairo, on the third anniversary of Egypt's uprising, January 25, 2014. Twenty-nine people were killed during anti-government marches on Saturday while thousands rallied in support of the army-led authorities, underlining Egypt's volatile political fissures three years after the fall of autocrat President Hosni Mubarak. Security forces lobbed teargas and some fired automatic weapons in the air to try to prevent demonstrators opposed to the government reaching Tahrir Square, the symbolic heart of the 2011 uprising that toppled the former air force commander. REUTERS/Mohamed Abd El Ghany (EGYPT - Tags: POLITICS CIVIL UNREST)