Szíria már az ENSZ-nél tiltakozik
A diplomáciai, valamint katonai források egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy előző nap izraeli F16 vadászbombázók semmisítettek meg egy szír katonai gépkocsioszlopot a szíriai–libanoni határvonal szír oldalán. A teherautók a szélsőséges libanoni Hezbollah számára szállítottak állítólag rakétákat. Más források szerint a kamionokban vegyi fegyverek utaztak, ezt azonban a legtöbb forrás kizárja. Izraeli rádiók beszámolói szerint a harci gépek három hullámban támadták a konvojt és teljesen elpusztították a járműveket és a rakétákat.
Egy izraeli tévécsatorna tegnapi tudósítása szerint a szállítmány a libanoni síita szervezetnek szánt orosz SA-17 légvédelmi rakétákból tevődött össze. A szír katonai parancsnokság, amely szerda késő este elsőként számolt be az akcióról, viszont azt közölte, hogy az izraeli légitámadás egy Damaszkusz közelében fekvő katonai kutatóintézet ellen irányult. A szír hatóságok szerint a támadás során ketten haltak meg és öt személy szenvedett sérüléseket. A hivatalos szír verziót független források eddig nem erősítették meg.
Ugyanakkor csütörtökön az egyik izraeli tévécsatornán Cahi Hanegbi, a parlament védelmi bizottságának volt elnöke világosan utalt rá, hogy a szír katonai konvoj elpusztítása izraeli akció eredménye. Mint kifejtette: Izrael nem fogadhatja el, hogy iráni, észak-koreai vagy orosz rakétafegyverzetek kerüljenek a Hezbollah terrorszervezethez. – Izrael azt szeretné, hogy a nyugati országok ellenőrizzék a szíriai fegyverkészletet, de a külvilág láthatóan nem képes ilyen döntésre jutni. Ezért Izrael olyan dilemma elé kerül, hogy egyedül kell lépnie – mondta Hanegbi. Dan Harel izraeli tartalékos tábornok pedig arról beszélt a katonai rádióban, hogy az orosz SA-17 az egyik legkorszerűbb légvédelmi rakéta, és a Hezbollah kezében súlyos védelmi kockázat Izrael számára. Az izraeli média tegnap arról számolt be, hogy az ország északi körzeteiben a lakosság megrohamozta a gázálarcraktárakat, mert a helyiek Szíria és a Hezbollah megtorló akcióitól tartanak az előző napi légitámadás miatt.
Moszkva egyelőre azokat az információkat ellenőrzi, amelyek szerint a szíriai területen elkövetett légitámadás mögött valójában Izrael áll – jelentette ki csütörtökön Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő. Hozzátette: úgy tudni, hogy Tel Aviv előre értesítette az akcióról Washingtont. Lukasevics szerint ha beigazolódnak Moszkva sejtései, akkor ez azt jelentené, hogy egy szuverén állam – Szíria – területi épségének megsértésével Izrael az ENSZ alapokmányával ellentétesen cselekedett.
Aszad másik szövetségese, Irán elítélte a szerdai támadást. Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter szerint a légicsapás a Nyugat politikáján alapuló nyílt támadás volt, hogy aláássák Szíria stabilitását. Helyettese pedig azt nyilatkozta, hogy az incidensnek komoly következményei lehetnek Tel Avivra nézve. Szíria libanoni nagykövet pedig úgy fogalmazott, hogy Damaszkusz meglepetésszerű döntést hozhat a megtorlással kapcsolatban.
Anders Fog Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy a szervezetnek „nincsenek részletes értesülései” az előző napi szíriai incidensről. Sajtótájékoztatóján Rasmussen úgy fogalmazott: abban a térségben nem tapasztalják olyan tevékenység jeleit, amely bármilyen jelentőséggel bírhatna a Törökországba telepített Patriot légvédelmi rakéták szempontjából. A NATO török területen az elmúlt hetekben összesen hat Patriot légvédelmi üteget telepített Ankara kérésére a szír határ közelében.
A szír külügyminisztérium eközben behívatta a Golán-fennsíkon állomásozó ENSZ-békefenntartó csapatok parancsnokát, hogy hivatalosan is tiltakozzon az ellen, hogy Izrael megsértette a demilitarizált övezetet létrehozó 1974-es tűzszüneti megállapodást, írja a BBC. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el a Golán-fennsíkot, majd 1981-ben annektálta azt. A terület stratégiai fontosságú: a fennsíkról 1967 előtt a szíriai hadsereg rendszeresen ágyúzott észak-izraeli településeket. Izrael és Szíria – akik technikailag még mindig háborúban állnak egymással – az 1973-as jóm-kipúri háborút követő évben hozták létre a demilitarizált övezetet, amelynek legszélesebb része 7 kilométer, a legkeskenyebb pedig 200 méter. A területen csak ENSZ-csapatok állomásozhatnak.
