Szíria hajlandó átadni a vegyi fegyvereket
Szíria hajlamdó arra, hogy nemzetközi felügyelet alá helyezze a vegyi arzenálját – jelentette ki kedden Damaszkuszban Valíd al-Moallem szír külügyminiszter. A politikus szerint Bassár el-Aszad elnök rezsimje egy erről szóló orosz programtervezetbe ment bele, amelyről hétfőn tárgyaltak orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Moszkva hétfőn szólította fel Aszadot a vegyi fegyverek feletti ellenőrzés átadására, nem sokkal azután, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte, ez az egyedüli út, amellyel Szíria elkerülheti a megtorló csapást az augusztus 21-én történt szaringáz-támadásért, amelyben amerikai adatok szerint 1429 felkelő és civil – köztük 426 gyermek – halt meg.
Kerry hétfőn Londonban pendítette meg, hogy Damaszkusz csak a vegyi fegyverek feletti felügyelet átadásával kerülheti el a megtorlást, amire – tette hozzá szkeptikusan – a rezsim szerinte úgyse lesz hajlandó. Az amerikaiak szkeptikusak most is, de az első reakciókból ítélve készek arra, hogy együttműködjenek az oroszokkal az ügyben. Az egyelőre nem világos, hogy az orosz elképzelések szerint a szír vegyi fegyvereket hova vinnék, és ki ellenőrizné őket. Lavrov erről azt mondta, Moszkva nemcsak azt szeretné elérni, hogy Szíria vegyi arzenálja nemzetközi felügyelet alá kerüljön, hanem azt is, hogy a fegyvereket végül megsemmisítsék, Szíria pedig csatlakozzon a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW). Moallem szerint Damaszkusz mind a háromra hajlandó, kimondva azt is, hogy országa rendelkezik vegyi fegyverekkel, és befejezi a gyártásukat. Szíria először ismerte el, hogy van vegyi fegyvere.
Lavrov szerint az átadási folyamaton még dolgoznak, a határozattervezetet pedig Moszkva az OPCW és az ENSZ BT elé is beterjeszti. Lavrov erről folyamatosan egyeztet Damaszkusszal és Kerryvel is. A két külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik tárgyalni a szír helyzetről.
A vegyi fegyverek átadásáról szóló szír bejelentést amerikai részről először Tony Blinken helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó üdvözölte, hozzátéve: éles szemmel fogják vizsgálni az erről szóló javaslatot. Az előző amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton szerint „fontos lépésről” lenne szó. Később a Fehér Ház közölte, hogy megbeszéléseket kezd az BT-vel az orosz javaslatról, amelyről telefonon beszélt Francois Hollande francia államfővel és David Cameron brit miniszterelnökkel. Az amerikaiak, a franciák és a britek szeretnék, ha az BT-határozatban lenne menetrend, és szankciók is, ha a rezsim a megadott időpontokra nem teljesítené a kötelezettségvállalásait.
A szír fegyi arzenál megsemmisítését célzó diplomáciai erőfeszítések nem új keletűek. A Kommerszant az amerikai védelmi minisztériumhoz közel álló forrásból úgy értesült, hogy az Egyesült Államok már egy éve próbálkozott összefogással érte. Először Richard Lugar szenátor tavaly augusztusi moszkvai látogatásán vetődött fel a téma. Két terv is létezett: az egyik értelmében Moszkva és Washington együtt semmisítette volna meg Damaszkusz vegyi fegyvereit, a másik szerint pedig Aszad elnök bukása után ugyancsak közös erővel vették volna ellenőrzés alá a raktárakat, hogy a szélsőségesek ne tehessék rá a kezüket ezekre a fegyverekre. Az elsőt az oroszok elutasították, mondván, Szíria szuverén állam, és nem lehet ilyen feltételeket ráerőltetni, a másik sorsáról pedig nem közölt részleteket az informátor. Ettől függetlenül a terv úgy tűnik felkeltette az oroszok érdeklődését, és így kerülhetett napirendre a harmadik, nemzetközi ellenőrzésről szóló javaslat. Moszkva hétfőn egy órán belül lecsapott Kerry megjegyzésére a megtorló csapás elkerülésének a módjáról, és szólította fel Szíriát a vegyi fegyverek átadására, ami mellett továbbra is szorgalmazza, hogy nemzetközi békekonferencián rendezzék a válságot.
New Yorker: A csapás eleve rossz ötlet
Szíriában a felkelők már több mint két és fél éve harcolnak Aszad rezsimjének a megdöntéséért, a halottak száma pedig már százezer felett jár, de az augusztus 21-i vegyifegyver-támadásig az Egyesült Államok kizárta a katonai beavatkozást. (Arról, hogy a rezsim vetett be vegyi fegyvert a felkelők ellen, december óta érkeznek hírek, és bár az Egyesült Államok szerint ez az a határ, amelyet Damaszkusz nem léphet át a katonai beavatkozás veszélye nélkül, mostanáig a felkelőknek címzett fegyverszállítások tervén kívül semmi nem történt.)
Ha egyáltalán lesz, az esetleges katonai fellépésről Washingtonban a kongresszusnak is döntenie kell, Obama ugyanis felhatalmazást kért a testülettől az akció elindítására, a Fehér Ház pedig már másfél hete győzködi azokat a republikánus és demokrata politikusokat, akiknek nem tetszik csapás ötlete. Ilyenből főleg a képviselőházban vannak sokan: ők amiatt aggódnak, hogy a katonai beavatkozás új háborúvá fajul, amelyből Afganisztán és Irak után már a közvéleménynek is elege van. Amíg Obama belföldön, Kerry külföldön keres szövetségeseket, ellensúlyozandó, hogy Oroszország és Kína vétójoggal rendelkező BT-tagként a konfliktusban Szíriát támogatja. A politikai iszapbirkózás jegyében Kerry négy napig járta Európát: Vilniusban az EU külügyminiszteri csúcsán, Párizsban az Arab Ligával, Londonban pedig brit kollégájával, William Hague-gel tárgyalt.
Amit az Egyesült Államok az ügyben csinál, szakértők szerint alig több hangzatos kardcsörtetésnél. Maga a Fehér Ház is igyekszik csökkenteni a jelentőségét. Kerry hétfőn mondta, hogy ha el is indítják a megtorló csapást, az „hihetetlenül csekély” méretű lesz. Ennek kapcsán a New Yorker magazin azt írja, hogy bár fájó belpolitikai vereségnek tűnhet a a kongresszusi vétó, diplomáciai szempontból Obama valószínűleg többet nyer vele, mint ha a képviselők és a szenátorok rábólintanak a csapásra. Erre az a magyarázat, hogy a megtorlásnak a pusztításon – ahogy Washingtonban hangoztatják, a szír hadsereg erőinek a „leépítésén” – kívül semmi értelme, forgatókönyv pedig arra nézve végképp nincs, mi történik, ha a beavatkozás netán közel-keleti konfliktussá szélesedik. „A Fehér Háznak rá kellene jönnie, hogy nem azért ellenzik sokan Szíria megtámadását, mert nem érdeklik őket az ideggázzal megmérgezett áldozatok, mert nem hisznek a tömegpusztító fegyverekről szóló információknak, félnek a háborútól, vagy esetleg utálják Obamát, hanem azért, mert rosszul hangzik, és benne van egy katasztrofális eszkaláció lehetősége is” – írja erről a tekintélyes amerikai folyóirat. Az Aszad-rezsim egyébként világosan tisztában van ezekkel a kétségekkel: ahogy Fejszál Mekdad külügyminiszter-helyettes Oroszország, Kína, Irán és a szélsőséges libanoni síita szervezet, a Hezbollah biztos támogatásának a tudatában nemrég jelezte, Szíria felől akár a harmadik világháború is kitörhet.
Azt a nyugati hatalmak kizárják, hogy a felkelők oldalán beszálljanak a polgárháborúba, ha másért nem, azért, mert a felkelők között rengeteg az iszlamista szélsőséges. Ők – például az al-Nuszra Front – az ország egy része felett de facto már gyakorolják a hatalmat. Hivatalosan legalábbis nem szállnak be, ami a szivárgó sajtóinformációk szerint nem akadálya annak, hogy a CIA felkelőket képezzen ki Törökországban és Jordániában, a 350 kilométeres török–szír határon pedig Aszad két nagy arab riválisa, Szaúd-Arábia és Katar fegyvereket és pénzt küldjön a felkelőknek. Moallem hétfőn mondta, Szíriába már 83 országból érkeztek emberek harcolni a damaszkuszi hatalom ellen.
