Szíria az első kihívás Kerry számára
John Kerry hétfőn Londonban kezdte meg utazását. Kedden már Berlinben volt, ahol találkozott Angela Merkel német kancellárral, Guido Westerwelle külügyminiszterrel és délután Szergej Lavrovval, orosz kollégájával is – jelentette a Reuters. A szokásos diplomáciai udvariasságok mellett egy dolog érdekelt mindenkit a találkozók során: Szíria.
Kerry most mutatkozik be a világpolitika színpadán, mint az amerikai diplomácia vezetője. Az útitervben London és Berlin után Párizs, Róma, Ankara, Kairó, Rijád, Abu Dhabi és Doha szerepel. A sajtóval azt közölte, hogy elsősorban hallgatni szeretne. Pedig tárgyalópartnerei épp hogy az ő véleményére kíváncsiak olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az említett Szíria, az iráni nukleáris törekvések vagy az izraeli-palesztin konfliktus. A Brookings Intézet elemzője a Reutersnek elmondta, a szaúdi király, Abdullah például biztosan inkább hallgatná Kerryt a fenti témákról, mint hogy ő beszéljen. Igaz, Bruce Riedel azt is hozzátette: a szaúdiak sem várnak hatalmas áttörést, de kíváncsiak az új arcra és hangra, amely mostantól az ismert amerikai politikát közvetíti. Kerry csapata is igyekezett lehűteni a kedélyeket: nevük elhallgatását kérő munkatársai elmondták, a Lavrovval folytatott tárgyalásokon sem vártak áttörést. (Moszkva és Washington között az utóbbi hónapokban számos téma okozott feszültséget – gondolhatunk itt például az orosz árvák amerikai örökbefogadásának tiltására.)
Kerry egyébként valóban változást hoz az amerikai külpolitikában: Hillary Clinton kinevezésének egyik oka az volt négy évvel ezelőtt, hogy Barack Obama azt akarta, hogy egy ismert arc képviselje az országot a világban. Egy politikai sztár, aki képes javítani az Egyesült Államok megítélésén. Lehet, hogy Clintonnal ellentétben Kerry nem fog rajongó tömegeket vonzani, ám szakmai tapasztalata annál nagyobb. A egykori demokrata elnökjelölt Obama bizalmi embere, a szenátus külügyi bizottságának volt elnöke. A CIA- és a Pentagon-vezetők továbbra is akadozó kinevezési folyamatával ellentétben ellene a republikánusoknak sem volt egyetlen szava sem. Elismerték a 69 éves politikus szakmai múltját és alkalmasságát, így nagyon hamar megkapta a szenátusi jóváhagyást.
A bemutatkozó utazás lényegi kérdése a szíriai konfliktus, Lavrovval is ez volt a legfontosabb kérdés, amelyet megbeszéltek. Az orosz külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint arról próbálta meggyőzni amerikai kollégáját, vegye rá a szír ellenzéket, hogy Aszad távozása ne legyen előfeltételük a tárgyalások megkezdéséhez. Mindeközben Moszkvában a szír külügyminiszter a konfliktus során először utalt arra, hogy az Aszad-kormány hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni az ellenzékkel.
Kerry a témában kedden máris nagy győzelmet aratott: diplomáciai háttérmunkával elérte, hogy a bojkottal fenyegetőző szíriai ellenzék mégis részt vegyen a Rómában a témában a héten megrendezett konferencián. (Ez a győzelem azt is gyorsan feledtette, hogy Kerry hétfőn egy nyelvbotlással egy új országot is kreált: „Kirzaksztánról” beszélt.) Persze a sikerhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi napokban Kerry jelezte, hogy az amerikai kormány nyitott lenne több segítséget nyújtani a szír ellenzéknek a Bassár el-Aszad csapatai ellen folytatott harcban. Az USA kormánya eddig ragaszkodott hozzá, hogy csak olyan eszközöket juttasson el a felkelőkhöz, amelyek nem alkalmasak gyilkolásra. Kerry sem közölt részleteket az új típusú segítségről, ám Londonban hétfőn úgy nyilatkozott: „nem hagyjuk, hogy a szíriai ellenzék csak lógjon a levegőben, és azt kérdezze magától, milyen segítséget kap, ha egyáltalán hozzájut”. A New York Times szerint hozzátette: az amerikai kormány elhatározta, hogy megváltoztatja a helyzetet Szíriában Aszad számára.
Eközben Washingtonban elhárult az akadály, hogy az amerikai szenátus szavazzon Barack Obama jelöltjéről a védelmi minisztei posztra. Két héttel ezelőtt a republikánus honatyák az obstrukcióval akadályozták, hogy a testület szavazzon Chuck Hagel jelöléséről. Ha szavazásra bocsátották volna, akkor egyszerű többséggel zöld utat kap, és a Pentagon új vezetője lesz. A republikánusok évtizedes hallgatólagos megállapodást rúgtak fel azzal, hogy akadályozták a szavazást az elnök jelöltjéről a védelmi miniszteri posztra.
