Szíria a vegyi fegyverek öt százalékát sem adta még át
Szíria eddig a megsemmisítésre ítélt vegyi fegyvereinek kevesebb mint az öt százalékától szabadult meg, és le fogja késni a teljes vegyi arzenál átadására kitűzött határidőt – írja a Nobel-békedíjas Vegyifegyver-tilalmi Szervezetre (OPCW) hivatkozva exkluzív riportjában a Reuters. Az OPCW közlése szerint Bassár el-Aszad elnök rezsimje eddig az 1300 tonnára becsült vegyi arzenál 4,1 százalékát helyezte nemzetközi felügyelet alá. Két szállítmány – vegyi fegyverek és az előállításukhoz szükséges anyagok – nemzetközi hadihajókonvojon ugyan már kifutott Latakia kikötőjéből Olaszország felé, de a Reuters névtelenséget kérő forrása szerint ezen túl semmi jele, hogy az Aszad-rezsim kész teljesíteni a kötelezettségvállalásait. Az átadási és megsemmisítési program 6-8 hetet borítékolhatóan csúszni fog.
Szíria az augusztus 21-én Damaszkuszban végrehajtott vegyifegyver-támadásért megtorlásul ígért külföldi katonai beavatkozást kerülte el a vegyi arzenálja feladásával és nemzetközi felügyelet alatt történő megsemmisítésével. Ennek a támadásnak John Kerry amerikai külügyminiszter akkori bejelentése szerint 1429 halálos áldozata volt. Köztük 426 gyerek is életét vesztette. Ami az eddig átadott 53 tonna vegyi fegyvert illeti, azt először az olaszországi Gioia Tauro kikötőjébe szállítják, ahol egy amerikai hadihajóra rakodják át, majd már az Atlanti-óceánon, speciális tartályokban megsemmisítik őket.
Néhány órával az OPCW bejelentése után az Egyesült Államok már hangot is adott az aggályainak a késés miatt. A lengyelországi látogatáson lévő Chuck Hagel védelmi miniszter bevallása szerint nem tudja, mi a késés oka, de Szíriának intézkednie kell. A vegyi fegyverek átadásának eredeti határideje június 30.
Genfben eközben az első hetéhez érkezett a nagyszabású szír rendezési konferencia, amelyen az Aszad-rezsim küldöttsége és a szír ellenzék is részt vesz. Azon kívül, hogy a harcoló felek beengedik Homszba a nemzetközi segélyszervezeteket, a csúcstalálkozón eddig semmiféle érdemi megállapodás nem született, és Lakdar Brahimi ENSZ-különmegbízott szerint a pénteki zárónapig már nem is fog sem tűzszünetről, sem politikai átmenetről. Az ellenzék és a nyugati hatalmak azt szeretnék, ha Aszad lemondana és eltűnne a politikai életből, amire a szír elnök nem hajlandó, és elutasítja azt is, hogy a békéhez bárki előfeltételeket szabjon. A közel három éve tartó polgárháborúnak eddig mintegy 130 ezer halálos áldozata volt, és több millió ember menekült szomszéd országokba vagy vált földönfutóvá. Műholdfelvételek és szemtanúk szerint a 2013 júliusa előtti egy év alatt a szír hatóságok Damaszkuszban és Hamában is több ezer lakóházat romboltak le – hozott nyilvánosságra egy jelentést ennek kapcsán csütörtökön a Human Rights Watch (HRW).
Oroszország mellett az Aszad-rezsim fő nemzetközi támogatója Irán, az ellenzéké viszont az a Törökország, amelynek miniszterelnöke, Recep Tayyip Erdogan szerdán elutazott Teheránba elsimítani a két regionális nagyhatalom között Szíria miatt támadt feszültségeket. Erre a kapcsolatjavításra kitűnő lehetőséget adott az új iráni elnök, Haszan Róháni megválasztása tavaly júniusban, és az is, hogy az atomprogram-megállapodás nyomán az ENSZ enyhített a perzsa ország elleni szankciókon. Ezt valószínűleg az sem zavarja, hogy a szír ellenzéknek címzett katari és szaúdi fegyverszállítmányok jelentős része észak felől, Törökországon keresztül ér célba.
Erdogan Teheránban Róhánival és az ország első számú vallási és politikai vezetőjével, Ali Khamenei ajatollahhal is tárgyalt. Szírián túl főleg a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról volt szó, amelyekről az „Irán olyan, mint a második hazám!” felkiáltással érkező török miniszterelnök három szerződést is aláírt, mielőtt repülőre szállt volna hazafelé. Ankara szinte a teljes gázszükségletét importból fedezi – ez évi hatvanmilliárd dollárjába kerül, amennyi egyébként a költségvetési hiánya is –, az enyhítés után viszont némi joggal remélheti, hogy török cégek is részt vehetnek az iráni gáz- és olajkitermelésben. Oroszország után Irán adja el a legtöbb gázt Törökországnak, de az iráni gáz nagyon drága, 570 dollár ezer köbméterenként. Emiatt a török energiaóriás, a BOTAS tavalyelőtt nemzetközi bírósághoz is fordult már. Az ügyben még nem született döntés.
