Szíria: polgárháború a fejetlen csirkével?
Ez csak a polgárháború, és nem a kompromisszum felé vezető út – nyilatkozta Gennagyij Gatilov orosz helyettes külügyminiszter arról a rendezési tervről, amely kedden kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, és amelyben az Arab Liga hatalommegosztásra szólítja fel Basár Asszadot, Szíria elnökét. A rendezési terv értelmében Asszadnak félre kellene állnia, hogy a rezsim által kijelölt helyettese az ellenzékkel együtt egységkormányt alakíthasson.
Bár az ENSZ BT előtt személyesen Nabil al-Arabi, az Arab Liga főtitkára fog felszólalni és az európai országokkal együttműködve kialakított rendezési terv elfogadására kérni a testület 15 tagját, a BT-ben állandó tagként vétójoggal rendelkező Oroszország előre jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatcsomagot. Oroszország az Asszad-rezsim közeli szövetségesének számít: amellett, hogy támaszpontja van Szíriában, fegyvereket is elad el a közel-keleti országnak. A Biztonsági Tanácsban eddig minden Szíriával kapcsolatos határozat zátonyra futott az orosz ellenkezésen. Moszkva szerint egyébként a rendezésnek az ő részéről nem feltétele, hogy Asszad a hatalomban maradjon; Szergej Lavrov külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy a Kreml csak ahhoz ragaszkodik, hogy a megoldást Szíriára bízzák, és ne kívülről kényszerítsék rá. Az ellentét az orosz és a nyugati álláspont elég nagy lehet, az éppen Ausztráliában tartózkodó Lavrov ugyanis nem volt hajlandó fogadni amerikai kollégája, Hillary Clinton hívását sem. (Az orosz külügyminiszter később arra hivatkozott, hogy egy tárgyalást kellett volna félbeszakítania Sydneyben, hogy átvegye a telefont.)
Franciaország szerint az BT 15 tagja közül jelenleg 10 támogatja a rendezési tervet. Ahhoz, hogy egyáltalán szavazásra bocsássák, kilenc ország bólintására van szükség, az elfogadáshoz pedig a vétójoggal bíró öt állandó tag mindegyikének – köztük Oroszországnak és Kínának is – igennel kell szavaznia. Kétséges az is, hogy a diplomáciai erőfeszítéseknek lesz-e egyáltalán bármiféle gyakorlati haszna. Az nem valószínű, hogy megálljt parancsol a hadsereg vérengzéseinek, ráadásul az Arab Liga által beterjesztett szövegben nemhogy szankciókról, de még az Asszad-rezsim elítéléséről sincs szó.
A Fehér Ház szerint az Asszad-rezsimnek egyébként már vége is van. Ahogy Jay Craney szóvivő fogalmazott, Damaszkusz elveszítette az irányítást az ország felett, és idő kérdése, mikor bukik meg. A Stratfor biztonsági elemző központ egy amerikai külügyi tisztviselőre hivatkozva nemrég azt írta, hogy az Asszad-rezsim csak egy „fejetlen csirke” (dead man walking).
Ez a megállapítás a legutóbbi történések fényében még egyelőre sántít, hétfőre virradóra a hadseregnek ugyanis sikerült visszafoglalnia a dezertőr katonákból álló egységektől Damaszkusz több elővárosi negyedét is. A harcokban becslések szerint mintegy kétszáz ember halt meg, emberi jogi szervezetek szerint pedig országszerte még 95-en vesztették életüket a hatósági megtorló akciókban. Saját bevallása szerint az ENSZ már nem tudja követni, hogy a felkelés kezdete, tavaly március óta összesen hányan halhattak meg az ellenzéki tüntetéseken és az összetűzésekben, de 5400 fölé teszi az áldozatok számát. Az erőszakot még az Arab Ligának az országban jelenlévő megfigyelőcsoportja sem tudta megfékezni, ami után a pánarab szervezetet a szír ellenzék azzal vádolta meg, hogy amit csinál, az nem több a rezsim érdekeinek kiszolgálásánál.
