Szíria: megterhelheti a brit döntés az amerikai-brit viszonyt
Miután tegnap a brit parlament 285-272 arányban leszavazta a szíriai katonai beavatkozást, Philip Hammond brit védelmi miniszter is megerősítette, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt semmilyen Szíria elleni akcióban. Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy David Cameron kormányfő tudomásul veszi-e a parlament döntését, a miniszterelnök azonban kijelentette: hisz abban, hogy kemény választ kell adni a vegyi fegyverek alkalmazására, ahogy abban is, hogy tiszteletben kell tartania a parlament akaratát.
Hammond elmondta, Washington biztos csalódott lesz, de nem hiszi, hogy a brit részvétel hiánya meghiúsítaná a Bassár el-Aszad szír elnök rezsimje elleni fellépést. Abban azonban biztos, hogy a döntés megterheli a speciális brit–amerikai viszonyt.
Amerikai források szerint a nemzetbiztonsági kockázat miatt Barack Obama akkor is elindítja a korlátozott csapást, ha nem kap konkrét részvételi ígéreteket a szövetségeseitől. Caitlin Hayden, a Fehér Ház egyik szóvivője a brit voksolás után bejelentette, hogy az elnök az Egyesült Államok érdekei szerint fog dönteni. Chuck Hagel védelmi miniszter pedig közölte, hogy az amerikaiak ezután is próbálkoznak egy nemzetközi koalíciót építeni Szíria ellen. Hayden kijelentése az amerikai érdekekről a Guardian szerint azt jelenti, hogy Washington minimális nemzetközi támogatással is hajlandó elindítani az akciót.
Ehhez egy szövetségese Washingtonnak biztosan van: Francois Hollande francia elnök a brit szavazásra reagálva a Le Monde-nak kijelentette, hogy Franciaország véleményét a beavatkozás szükségességéről nem változtatja meg a londoni parlamenti döntés. Az államfő egyúttal kizárta, hogy országa azelőtt részt venne intervencióban, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei elhagynák a közel-keleti országot. Egyúttal emlékeztetett, hogy a szerdára, rendkívüli ülésre összehívott párizsi parlament még megvitatja a szíriai helyzetet. – A kérdés már nem az, hogy használtak-e vegyi fegyvereket augusztus 21-én Damaszkuszban. Ez tény, még a szíriai hatóságok sem tagadják” – jelentette ki Hollande, aki szerint nem „háborúról” van szó, hanem az emberi jogok megsértésének szankcionálásáról, amelynek a célja az elrettentés, és amelynek „arányosnak és szilárdnak” kell lennie. - Nem támogatok olyan nemzetközi intervenciót, amelynek célja Szíria „felszabadítása” vagy pedig a diktátor (Aszad – a szerk.) megdöntése lenne - tette világossá az interjúban a francia elnök.
Eközben az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció (SNC) kijelentette, biztos abban, hogy a nyugati hatalmak készek a cselekvésre. Az SNC vezetője, Ahmed Jarba találkozott Hollande-del francia elnökkel, és állítólag egy két szakaszra osztott beavatkozásról beszéltek: először megtámadnák a vegyi fegyverek indítására alkalmas bázisokat, majd más kormányzati célpontokat is – írja a Reuters.
Ami Obamát illeti, ő csütörtök este ismertette a kongresszus vezetőivel azon bizonyítékokat, amelyek alapján az adminisztráció biztosra veszi, hogy Aszad és kormánya felelős az augusztus 21-i vegyi támadásért, ami több mint ezer ember halálát okozta Damaszkusz környékén. Arra azonban nincs közvetlen bizonyíték, hogy maga az elnök rendelte volna el a múlt heti gáztámadást.
Az USA néhány szövetségese amiatt aggódik, hogy a katonai beavatkozás az ENSZ Biztonsági Tanácsának beleegyezése nélkül csak rontana a szír helyzeten. A Fehér Ház azonban hangsúlyozta, hogy bármilyen akciót indítanak is, az csak nagyon „szerény és korlátozott” lesz, nem hasonlít majd az iraki háborúhoz.
Szír ellenzéki források szerint a hadsereg elszállított több Scud-rakétát és rakétaindítót egy Damaszkusztól északra lévő katonai bázisról, állítólag azért, hogy megvédjék a fegyvereket egy esetleges nyugati támadástól. Helyi források szerint a hadsereg már a legtöbb katonai épületet is evakuálta a fővárosban.
Az ENSZ-ellenőrök pénteken már harmadik napja a vegyi fegyveres támadás helyszínén vizsgálódtak, a BBC Arabic szerint délután már el is hagyták Szíriát, és tájékoztatják Ban Ki Mun főtitkárt a vizsgálati eredményekről. Franciaország és Németország szeretné, ha a szakértői jelentés mielőbb a BT elé kerülne. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország szerint el lehet indítani a beavatkozást az ENSZ BT határozata nélkül is, amelyet Oroszország Aszad szövetségeseként úgyis megvétózna.
Pénteki sajtóinformációk szerint John Kerry amerikai külügyminiszter nemsokára bejelentést tesz a szíriai helyzetről, és a várakozások szerint előáll az amerikai hírszerzés bizonyítékaival arról, hogy az Aszad-rezsim bevetett vegyi fegyvert – ideggázt – augusztus 21-én a felkelők ellen.
De akármi is legyen, a NATO nem fog beavatkozni. Anders Fogh Rassmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára erről a dán Politikennek azt mondta, a vegyi fegyverek bevetése olyan bűn, amelyet a világ nem hagyhat figyelmen kívül, de ami a válaszlépést illeti, ő abban NATO-erőknek semmiféle szerepet nem lát.
