Szíria: háború határok nélkül
Pontatlan azt állítani, hogy Szíria április 10-ére visszavonja csapatait a városokból, miután Kofi Annan (volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga szíriai különmegbízottja – a szerk.) nem adott írásbeli garanciákat, amelyek szerint minden felfegyverzett terroristacsoport elfogadja az erőszak minden formájának leállítását, és kész fegyvereinek beszolgáltatására – közölte Damaszkusz, új feltételeket támasztva ezzel a tűzszünet életbe léptetéséhez. Bassár el-Aszad elnök rezsimje egyúttal Katartól, Szaúd-Arábiától és Törökországtól is kötelezettségvállalást kért „a terroristacsoportok finanszírozásának beszüntetésére”. A szír ellenzék elutasította a felszólítást: a dezertőr katonákból álló Szíriai Szabad Hadsereg vezetése azt közölte, Damaszkusznak nem, csak a nemzetközi közösségnek hajlandó garanciát adni a fegyvernyugvásról. Franciaország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja elfogadhatatlannak nevezte Aszadék követelését, Kofi Annan pedig megdöbbenését fejezte ki az erőszak és az atrocitások elszaporodása miatt az országban.
A tűzszünet 48 órával azután léphetett volna életbe, hogy minden erőszakcselekményt beszüntettek a felek. Annant, aki már felkereste a BT-ben Szíria-barátnak számító Kínát és Oroszországot, kedden Teheránba várták, miközben hétfőn Moszkvába látogatott Walid Moallem szíriai külügyminiszter – jelentette az AP hírügynökség. A nemzetközi közösség Szíriával kapcsolatos bénultságának egyik fő oka a Biztonsági Tanács megosztottsága, annak ellenére, hogy az ENSZ becslése szerint eddig mintegy kilencezren vesztették már életüket a forradalom tavaly márciusi kirobbanása óta. Ugyanakkor a tűzszüneti tervet a BT is jóváhagyta.
Az elmúlt hétvége 180 halálos áldozatot követelt a Szíriai Emberjogi Megfigyelő elnevezésű, Nagy-Britanniában működő ellenzéki szervezet összesítése szerint. A Human Rights Watch hétfőn bejelentette, hogy az emberi jogi szervezet több mint száz civil, köztük nők és gyerekek lemészárlását dokumentálta tanúvallomások alapján; a kivégzéseket a közlés szerint a kormányerők fényes nappal, a következményekkel sem törődve hajtják végre a felkelés elfojtására.
Egyre nő a feszültség az országhatárokon is. A szír–libanoni határon kirobbant tűzharc áldozatául esett egy libanoni tévéoperatőr, Amin Gemayel volt libanoni elnök pedig ismét aggodalmát fejezte ki, hogy a konfliktus országára is átterjedhet. Ugyancsak az erőszak eszkalációját vetítette előre, hogy szíriai kormányerők egy, a határ török oldalán felállított menekülttáborba lőttek át, megölve két embert. Ennek előzménye az volt – közölte Rami Abdul-Rahman, a Szíriai Emberjogi Megfigyelő szóvivője –, hogy felkelők a határon felállított szír ellenőrzőpontra támadtak, és megölték a kormányerők hat katonáját. A lázadók ezután a Kilis városa közelében lévő menekülttábor felé vették útjukat. Yusuf Odabas, Gaziantep török tartomány kormányzója szerint a török erők nem avatkoztak be a tűzharcba.
Ankara – amely az Aszad-rezsim kemény bírálójának számít – a határincidens nyomán bekérette a szír követségi ügyvivőt, és a tűzharc azonnali leállítását követelte. Törökország 24 ezer menekültnek, köztük dezertőrök százainak nyújt menedéket határa mentén, és ütközőzóna felállítását is fontolgatja arra az esetre, ha a menekülthelyzetet már nem tudja saját területén kezelni. Annant kedden Hatay török tartományba is várták. Itt menekülttáborokat keres fel. A látogatástól sokat vártak török illetékesek, miközben a török–kínai nézetkülönbségek felszínre kerültek Recep Tayyip Erdogan kormányfő rendkívülinek számító pekingi vizitjén. Erdogan már korábban közölte: hazugságnak tartja a damaszkuszi ígéretet, hogy a kormányerők kedden visszavonulnak a városokból és a civilek lakta településekről. Húsvét alkalmából XVI. Benedek pápa is az erőszak leállítására szólított fel.
