Hétfő hajnalban eddig példátlan hevességű ágyútűz alá vette a szíriai hadsereg Homsz városát, a Basár Asszad elnök rezsimje ellen fellépő tüntetések központját – jelentette a helyi ellenzék. Ez az egyik legnagyobb szabású offenzíva, amelyet a hadsereg a 11 hónapja kitört felkeléssorozat letörésére indított. A televíziós felvételek tanúsága szerint Homsz felett mindenhol sűrű füstoszlop gomolyog, az ágyútűz folyamatos, és már akkor is volt, amikor a minaretekből reggeli imára hívták az embereket. Ellenállni Paul Wood, a BBC Homszban lévő tudósítója szerint meglehetősen hiábavaló: a Allah Akbar! felkiáltásokkal harcba induló ellenzékieknek csak kalasnyikovjaik vannak a főleg Baba Amro és Incsat városnegyedeket támadó hadsereg harckocsijai és ágyúi ellen. Az Emberi Jogokat Figyelő Csoport (OSDH) nevű, londoni székhelyű jogvédő szervezet szerint a Homsz elleni hétfői támadásnak eddig legalább 15 áldozata és sok sérültje is van, a halottakat azonban csak éjjel temetik el, attól félve, hogy a hadsereg mesterlövészei a gyászolók közé lőnek.

Hétfőn Homsz közelében felrobbantottak egy olajvezetéket is; a SANA hivatalos hírügynökség „terroristákat” tett felelőssé ezért az akcióért, összhangban az Asszad-rezsim hivatalos álláspontjával, amely szerint Damaszkusz a külföldről támogatott fegyveres csoportokkal harcol.

Az offenzíváról szivárgó hírek nyomán a Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) nevű ellenzéki mozgalom felszólította a nemzetközi közösséget és szervezeteket, illetve a sajtó képviselőit, hogy gyorsan cselekedjenek, és akadályozzanak meg egy újabb mészárlást az ostromlott városban. Ez utóbbi azonban nemcsak gyakorlatban nehéz, hanem azért is, mert Oroszország és Kína szombaton vétóval akadályozta meg, hogy a folyamatos vérengzések miatt Szíriát elítélő határozatot fogadjanak el az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Amíg Kína a maga vétóját kissé izzadságszagúan azzal indokolta, hogy az elítélő határozat csak „bonyolítaná” a helyzetet, Peking pedig szeretné elkerülni a fegyveres konfliktus veszélyeit, ezért több időre és türelemre van szükség a válság megoldásához, Gennagyij Gatilov orosz külügyminiszter-helyettes a Twitteren üzent. A politikus azt állítja, hogy az érintettek nem akartak „erőfeszítéseket tenni” a konszenzusért az Arab Liga által beterjesztett, és egyébként az utolsó pillanatig hígított szövegű határozattervezettel kapcsolatban.

Moszkva részéről a vétó oka lehet a puszta erőfitogtatás is: az AP amerikai hírügynökség ennek kapcsán arra emlékeztet, hogy az egy hónap múlva esedékes elnökválasztásra készülő Vlagyimir Putyin kormányfő az utóbbi időben többször is kikelt az Egyesült Államok ellen, többek között washingtoni machinációkat sejtve Moammer Kadhafi néhai líbiai diktátor, de az Oroszországban zajló ellenzéki megmozdulássorozat mögött is. Az egy mandátumnyi kihagyás után újra a Kremlbe készülő Putyin valószínűleg úgy értékeli, hogy a vétó nem ront annyit a két világhatalom amúgy is egyre feszültebb viszonyán, amennyi előnye neki a nacionalista érzület meglovagolásából származik. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a szavazás után paródiának nevezte Peking és Moszkva vétóját, amely a Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) nevű ellenzéki ernyőszervezet szerint egyenlő a büntetlen öldöklésre való felhatalmazással.

A CNN tájékoztatása szerint hétfőn az amerikai külügyminisztérium bezárta szíriai nagykövetségét és hazahívta diplomatáit, köztük Robert Ford misszióvezetőt is, miután a belbiztonsági helyzet „lehetetlenné tette a nagykövetség további működését". A szír hatóságokat csak azután értesítették a döntésről, hogy a diplomaták elhagyták az országot.

Szombatra virradóra több mint 230 polgári személy vesztette életét a Homsz elleni ostromban, ami azt jelenti, hogy a felkelés tizenegy hónapja alatt hatezer körülire nőtt a polgári áldozatok száma.