Húszezer fős csapatösszevonással készül Szíria második legnagyobb városának bevételére a Bassár el-Aszad elnök hadserege. A rezsim ellen küzdő ellenzék egyelőre tartja magát Aleppóban, ám a 2,5 millió lakosú város ellen több mint két hete tartó bombázásokkal szemben kevés eszközük van. – – Ez csak ízelítő. A harc nem kezdődött el, a java még hátra van – idézett a BBC egy magas rangú szír katonai forrást, utalva a tankok, páncélosok készülődésére. A város déli és keleti szélén folyamatosak a harcok.

A hírek szerint a hadsereg Damaszkuszt is visszavette a lázadóktól, az AFP francia hírügynökség ellenzéki forrásokra hivatkozva legalábbis azt írta, hogy a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) kivonta erőit a fővárosból. . Mindez azonban nem jelenti, hogy a 17 hónapja tartó, becslések szerint 20 ezer áldozatot követelő felkelés feltétlenül az elnök győzelmével zárul. Az FSA-hoz számos magas rangú katonai vezető, diplomata állt át, Törökországba vagy Katarba menekülve. A hétvégén még az ország első űrhajósa is szakított Aszaddal. Mohammed Faris Aleppóban találkozott az ellenzék vezetőivel, majd a szomszédos Törökországba távozott, ahol már menekültek tízezrei tartózkodnak.

Az Aszaddal szintén „szakító”, nem mellesleg NATO-tag Törökország jó kapcsolatokat ápol az ellenzékkel. Ez utóbbi azonban erősen megosztott: világi és radikális iszlám erők, al-kaidás csoportok és kurd fegyveresek alkotják. Utóbbiak különösen aggasztják Ankarát, hiszen Törökország lakóinak egyötöde kurd adják, akiknek szeparatista erőivel a török hadsereg is harcban áll. (Észak-Szíriában mind nagyobb befolyásra tesznek szert a kurd fegyveresek. A héten Hillary Clinton Törökországba látogat, ahol az amerikai külügyminiszter többek között a kurd kérdést is megvitatja.)

A megosztott ellenzék ernyőszervezete, a Szíriai Nemzeti Tanács vezetője bejelentette: kész tárgyalni Aszad távozása után a hatalom azon képviselőivel, „akik kezéhez nem tapad vér". - Ezt világosan megmondtuk Moszkvában is - nyilatkozta Abdelbaszet Szeida. Moszkva a külső beavatkozás ellenzőjeként Aszad egyik "védelmezőjének" számít. Oroszország kifogásolta az ENSZ-közgyűlés határozatát is, amely nem csak az Aszad-rezsimet ítélte el, de a Biztonsági Tanácsot is a több hónapos határozatlanság miatt, amelynek oka részben az orosz vétó volt.

Ankara segítségét kérte Irán a Szíriában szombaton elrabolt 48 állampolgára ügyében. A férfiak Teherán szerint muzulmán zarándokok voltak – évente több ezer síita érkezik a Damaszkuszhoz közeli Szajjida Zajnab mecsethez –, ám az őket elfogó lázadók úgy vélik: a
csapatot Aszad megsegítésére küldte az iráni Forradalmi Gárda.