Színvakság vagy esélyegyenlőség?
„A munkahelyi diszkriminációra vonatkozó törvényeket június 29. óta egészen máshogyan kell érteni, mint eddig, miután a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek ítélte a New Haven-i tűzoltóság döntését, amely érvénytelenítette a fehér tűzoltóknak kedvező előléptetési tesztet” – írja Linda Greenhouse alkotmányjogász a New York Timesban.
A New Haven-i tűzoltóság 2003-ban egy teszt segítségével döntött az előléptetésekről. Összesen 118 tűzoltó – 68 fehér, 27 fekete és 23 spanyol ajkú – szállt ringbe a 18 előléptetésért. A vizsga eredményeképpen 17 fehér és egy spanyol ajkú tűzoltót kellett volna előléptetni, a városvezetés azonban megsemmisítette a teszt eredményét. Attól tartott ugyanis, hogy hátrányos megkülönböztetésért beperlik a fekete tűzoltók, akik közül egynek sem sikerült bekerülnie a legjobb 18 közé. A Polgárjogi Törvénykönyv egyik paragrafusa ugyanis kimondja, hogy nemcsak az olyan felvételi vizsgákat kell diszkriminatívnak tekinteni, amelyeknek kapcsán bizonyítható a kisebbségek kizárásának szándéka, hanem azokat is, amelyek bár nem diszkriminatívak, mégis aránytalanul kevés fekete felvételét teszik lehetővé.
A városvezetés mégsem úszta meg a pereskedést: óvatoskodó döntését azok a fehér és spanyol ajkú tűzoltók kifogásolták, akik a jó eredmény ellenére sem kaphatták meg az előléptetést. Pedig mindannyian keményen tanultak, a diszlexiás Frank Ricci például az egész tananyagot hangszalagra mondatta, hogy napi 8-13 óra tanulással felkészülhessen, és be is perelte John Di Stefano polgármestert.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek kifogását, a másodfokú bíróság viszont helyt adott panaszuknak, miszerint a vizsga utólagos megsemmisítése faji alapon diszkriminálja a teszten sikeres fehér és spanyol ajkú tűzoltókat.
Immár megszokottnak mondható, hogy a legfelsőbb bíróság a pozitív diszkriminációval kapcsolatos esetekben 5:4 arányban dönt, s így történt a Ricci contra Di Stefano ügyben is. A többségben lévő konzervatív bírák szerint alkotmányellenes volt a városvezetés döntése: a fehér tűzoltók faji alapú megkülönböztetését nem teszi elfogadhatóvá, hogy a vizsga módszere hátrányosan érintette a feketéket. „A nem szándékos megkülönböztetés elkerülésének célja nem igazolhatja a szándékos megkülönböztetését” – foglalta össze a többségi konzervatív véleményt Kennedy bíró. Kifejtette továbbá, hogy a tesztnél nincs igazságosabb módszer, amellyel dönteni lehetne a kinevezések ügyében.
A kisebbségbe szorult liberális bírák szerint azonban az olyan vizsga, amelyet egyetlen fekete sem tud sikerrel teljesíteni, sérti a faji egyenlőség elvét, hiszen ha csak fehér tűzoltókat léptetnek elő, akkor tovább nőhet a testületen belül a fehérek és a feketék közötti szakadék.
Greenhouse a liberálisokkal ért egyet, és emlékeztet a kilencvenes évekig bevett gyakorlatnak számító elvre, amelynek alapján automatikusan diszkriminatívnak ítélték azokat a felvételiket, amelyek nyomán nem volt mód legalább 20 százalék fekete felvételére. Az elmúlt két évtizedben viszont a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság egyre inkább zéró toleranciát hirdet a pozitív diszkrimináció ellen, és alkotmányellenesnek nyilvánít minden szabályt, amely csökkentené a feketék hátrányát.
A pozitív diszkrimináció körüli viták azonban aligha zárulnak le az esettel. Mint arra Scalia bíró utalt is párhuzamos véleményében, lassan ideje lenne összhangot teremteni a kisebbségek esélyegyenlőségét szorgalmazó 1964-es Polgárjogi Törvény és a minden polgár egyenlőségét biztosító alkotmány között.
Ez azonban nem lesz könnyű – véli Christopher Caldwell konzervatív publicista. „A tűzoltók esete ugyanis rávilágít a szörnyű igazságra, hogy nem mindig lehetséges jogokat adni valakinek mások jogainak elvétele nélkül.”
