Szilveszter az Antarktiszon
„Imádom, hogy a jég nyert, és nem mi! Ez arra emlékeztet, hogy mégiscsak emberek vagyunk, és nem irányíthatunk mindent. Itt a természet a bajnok!” – nyilatkozta lelkesen a BBC fedélzeten tartózkodó riporterének Tracy Rogers ökológus. Az orosz hajó helyi idő szerint december 25-én reggel esett a jég fogságába, miután heves széllökések kezdődtek, majd hóvihar kerekedett, nem sokkal később pedig már áthatolhatatlan jégtáblák bástyázták körül a hajót. Azóta is Hobarttól, Tasmania fővárosától közel háromezer kilométerre vesztegel.
A mentést az ausztrál tengeri mentőszolgálat koordinálja, amely eddig több, közelben tartózkodó jégtörő hajót is a helyszínre vezényelt, ám a hóviharok és az áthatolhatatlan jégtakaró miatt pénteken sem a kínai Hósárkány, sem – három nappal később – az ausztrál Aurora Australis nem tudta 15-19 kilométernél jobban megközelíteni a hajót. Az Ausztrál Tengerészeti Biztonsági Hatóság (AMSA) hétfőn kiadott közleményében biztosított, hogy folyamatosan figyelik az időjárást, és az Akagyemik Sokalszkijjal is tartják a kapcsolatot, hátha jobbra fordul az idő, és lehet menteni. A tervek között szerepel, hogy esetleg légi úton menekítenék ki a jég fogságából a fedélzeten tartózkodókat, ugyanis a kínai jégtörőn van egy helikopter, a folyamatos hóviharok miatt azonban egyelőre ezt sem merik megkísérelni.
A hajón tartózkodó ausztrál és új-zélandi kutatók – akikkel önkéntesek, turisták, és az orosz legénység is együtt utazik – munkáját azonban ez nem befolyásolja, hiszen az antarktiszi nyár a kontinens peremén olyan, mint nálunk egy átlagos tél – mondja Dr. Nagy Balázs, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, aki az első önálló magyar Antarktisz-expedíciónak is vezetője volt.
Egyébként a kutatók igyekeznek előnyt kovácsolni a kialakult helyzetből, így minden pillanatot kihasználnak, hogy a holtidőben is haladjanak munkájukkal. A novemberben startolt, egy hónaposra tervezett expedíció célja az volt, hogy megismételjék Douglas Mawson, ausztrál Antarktisz-kutató 1911-es útját, és végrehajtsák ugyanazokat a meteorológiai, geológiai és antarktiszi élővilágot érintő méréseket, amelyeket száz évvel korábban Mawson.
Bár nyilvánvalóan az a cél, hogy az orosz hajó utasait minél előbb kiszabadítsák a jég fogságából, a szakember szerint nem áll fenn közvetlen vészhelyzet. Tény, hogy a nyári tengeri jég nem teljesen veszélytelen – hiszen a hajótestet megrongálhatja a jégnyomás –, jelenleg nincs szó olyan mértékű fagyásról, amely igazán fenyegetne egy ilyen stabilan megépített orosz hajót. – Olyan hajóval mentek, amelyet felkészítettek a sarkvidéki körülményekre. A mai távközléssel mindent lehet tudni az utasokról, nincsenek elszigetelt helyzetben. Ha gyors orvosi segítség kell, még az is megoldható, hiszen a hajón orvos is van – mondta lapunknak Nagy, aki maga is került már hasonló helyzetbe az Antarktiszon. – Volt, hogy mi is hetekig vártunk arra, hogy jöjjön a repülőgép és elszállítson minket a szezon végén, de nem tudott leszállni, mert állandó köd volt – idézte fel Nagy az emlékeit.
A YouTube-ra feltöltött legutóbbi videoüzenet tanúsága szerint az Akagyemik Sokalszkij utasai is türelmesen várnak, közben pedig élvezik a különleges helyzetet. „Legyen boldog új évük, nekünk minden bizonnyal az lesz” – kiáltotta a süvítő szelet is túlharsogva az egyik utas, John Black.
