Thomas  Melia kedden fejezte ki aggodalmát a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.

Szijjártó Péter leszögezte: az új alaptörvény parlamenti elfogadását „minden idők legszélesebb körű nemzeti konzultációja" előzte meg, amely minden magyar ember számára megadta a lehetőséget, hogy elmondják, mit szeretnének és mit nem szeretnének látni az új alaptörvényben. „Ennél átláthatóbb és demokratikusabb folyamat nem előzhette volna meg az alaptörvény parlamenti elfogadását” - tette hozzá.

A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár kedden közölt következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek – Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, a magyar kormány csalódással értesült az amerikai jelentésről, amely Magyarország „egypárti" kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt. A kormány képviselője hangsúlyozza: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig „egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre”. Kovács Zoltán továbbá arra is emlékeztet, hogy az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel.

Az új magyar egyházi törvény - a magyar alkotmánnyal párhuzamosan - elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát a vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására, mind egyénileg, mind kollektíven - fejti ki az államtitkár. Kiemeli: az állam ugyanakkor elismer 14 egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A "vallásszabadság atmoszféráját" a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amelyet a legmagasabb fokon élvez védettséget: az alkotmányban – fűzi hozzá. Kovács Zoltán emellett hangsúlyozza azt is, hogy a magyar kormány ahogyan eddig, úgy most is készen áll arra, hogy részletes információt szolgáltasson az Országgyűlés törvényalkotási tevékenységéről.