Szijjártó a román Digi24 hírtelevíziónak adott interjút, amelyet a Diplomata útlevél című külpolitikai magazinban sugároztak.

Szijjártó azt mondta, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban, ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek. „Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatóak meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni” – fogalmazott Szijjártó.

Az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot a román miniszterelnök részéről – mondta –, amire „megfelelő hangnemben” kellett reagálni, de hozzátette, azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek, és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe.

A magyar-román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány „ésszerűtlen helyzetet” – példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a szélessávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette, megjegyezve, hogy a 21. században „nonszensz” volt, hogy ezek eddig nem léteztek.

Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország „nem jókedvében” épít kerítést, „nem szereti”, hogy a magyar–szerb és magyar–horvát között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10-20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta – hívta fel a figyelmet. A magyar kormánynak egy nagyon komoly bevándorlási nyomást sikerült megállítani, de világos, hogy Európa akkor lenne képes megbirkózni a bevándorlási hullámmal, ha vissza tudja szerezni a saját határai feletti ellenőrzési képességét – magyarázta a miniszter.

Ami a magyar-román határt illeti, csak előkészítő földmunkák zajlanak, Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz. "Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román-magyar határon" – mondta Szijjártó Péter.

Durva nyilatkozatháborúhoz vezetett szeptember közepén a magyar-román határszakaszra tervezett kerítés-ügy. Akkor Victor Ponta román miniszterelnök már gyerekekre lövöldöző magyar katonákat vizionált Facebook-bejegyzésében, és kijelentette: a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók. – Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot – reagált Szijjártó Péter utána, és a vádaskodást arra vezette vissza, hogy Ponta minden bizonnyal „teljesen elvesztette a lába alól a talajt a román belpolitikában". Ponta ugyanakkor ismételten elítélte a magyar politikát, és egyenesen kötelességének nevezte, hogy bírálja a magyar kormányt.