„Azerbajdzsán, mint a (kaukázusi) régió leggyorsabban fejlődő és legerősebb gazdasággal rendelkező országa, növelni kívánja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatait Magyarországgal. Ez Magyarország érdeke is, ezért abban állapodtunk meg, hogy megkezdjük a stratégiai partnerségről szóló tárgyalásokat" – mondta Szijjártó telefonon az MTI-nek, emlékeztetve arra, hogy több EU-tagállam is kötött hasonló megállapodást Azerbajdzsánnal.

A külgazdasági és külügyminiszter az azeri fővárosban hétfőn találkozott Ilham Aliyev azeri államfővel, Elmar Mammadyarov külügyminiszterrel, Abid Sharifov miniszterelnök-helyettessel, Sahdar Movsumovval, az Azeri Állami Olajalap elnökével, valamint Shahin Mustafayev gazdaságfejlesztési és Abulfaz Garayev kulturális és turisztikai miniszterrel is.

A magyar diplomácia vezetője azt mondta, a stratégiai partnerségi tárgyalások hivatalosan jövő kedden, a munkalátogatáson Budapestre érkező Ilham Aliyev és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozójával veszik majd kezdetüket.

Ezzel összhangban a jövő héten a két ország négy egyezményt ír majd alá: egy légi közlekedési okmányt, amelynek nyomán a WizzAir márciusban újraindítja Baku-Budapest járatát; egy felsőoktatási együttműködésről szóló megállapodást, amelynek keretében 200 azeri ösztöndíjas hallgatót fogad majd Magyarország; illetve egy sport- és ifjúsági, valamint egy turisztikai egyezményt is.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az azeri gazdaság az elmúlt tíz évben megnyolcszorozta teljesítményét, és az országba irányuló magyar export tavaly 38, az idei év első nyolc hónapjában pedig 18 százalékkal nőtt. A miniszter látogatása során arról állapodott meg, hogy a mezőgazdasági – azon belül az élőállat-szállítási –, a vízügy, építőipari és gyógyszeripari szegmensben erősíti az együttműködést a két ország. Hogy ennek a pénzügyi fedezete is biztosított legyen, a magyar Eximbank tárgyalásokat kezdett „a legerősebb azeri pénzintézettel", a PASHA bankkal egy közös befektetési alap létrehozásáról – tette hozzá.

Magyarországnak az az érdeke, hogy a régió leggyorsabban fejlődő gazdaságával a lehető legszorosabbra fűzze a gazdasági együttműködést – mondta a miniszter.

Szijjártó azt is aláhúzta, hogy az Európai Uniónak is elemi érdeke az Azerbajdzsánnal való szoros együttműködés, miután az ukrajnai helyzet világosan megmutatta, hogy a keleti partnerségi program sikerére szüksége van Európának. „Ehhez arra volna szükség – és ebben is egyetértettünk mind Aliyev elnök úrral, mind a külügyminiszterrel –, hogy a 2011-es magyar javaslatnak megfelelően az Európai Unió országspecifikus programokat kínáljon a keleti partnerség programban részt vevő országok számára" – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy Azerbajdzsán a jövőben az európai energiabiztonság egyik fő pillére lehet, miután a közelmúltban új földgáz-lelőhelyeket tártak fel ott.

A geopolitikai kérdésekkel kapcsolatban megerősítette a két ország, hogy „a határok erőszakos megváltoztatása a nemzetközi jognak egy olyan megsértése, amelyet semmiképpen sem tolerálhatunk és nem fogadhatunk el" – mondta Szijjártó.

A miniszter a 2012-es azeri kiadatási üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „mi a nemzetközi jogi kérdéseket, valamint a kétoldalú gazdasági együttműködés kérdéseit mindig teljesen külön kezeljük egymástól, így ez most nem került szóba".