Levonta a tanulságokat az Európai Unió, s miközben továbbra is ösztönzi a közösség bővítését, minden eddiginél alaposabban megnézi, a jelölt valóban alkalmas-e a tagságra. A szigorúbb megközelítés Horvátországra is vonatkozik, „hála" az utólagos ellenőrzésre szoruló és még mindig nem jól teljesítő Romániának és Bulgáriának.

Az Európai Bizottság kedden este tette közzé a bővítési csomagot, azaz a belépni vágyó országokról szóló jelentéseket, de Stefan Füle biztos tetemes késéssel kezdte a tájékoztatóját, ami arra utal, hogy nagy vita bontakozhatott ki az üzenet lényegéről. A folyamat, amelynek végén csatlakozni lehet az Európai Unióhoz, alighanem hosszabb és nehezebb lesz, de a feladat nem teljesíthetetlen. A cél ugyanis a bővítés, de annak fényében, mit képes nyújtani az EU, s mire képesek a reménybeli uniós országok önmaguk megreformálásában.

A csatlakozási tárgyalások során 35 fejezetet kell végigvenni, s a továbbiakban a lezárt témákat nem tekintik majd a szó szoros értelmében lezártnak, hanem továbbra is figyelemmel követik az államok teljesítményét.

Kilenc országot vizsgált a Bizottság. Újdonság, hogy először vették górcső alá Izlandot, amely nemrég kérte felvételét, s amely a közös uniós joganyag nagy részét már átvette, ezért jelöltnek számít. Nagy viták várhatók halászati kérdésekben. Füle biztos szerint „részletesen el kell magyarázni az izlandiaknak, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár az uniós tagság."

A lehetséges jelöltek közül Albánia már tagságért folyamodott, de a Bizottság szerint a csatlakozási tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Tirana számos feltételnek megfelel, vagyis bizonyítania kell intézményeinek működőképességét, stabilitását, valamint a demokrácia és a jogállam megszilárdításáért tett erőfeszítéseket. Montenegrónak viszont a Bizottság a jelöltstátusz megadását kínálja, de további reformoktól teszi függővé a tárgyalások megkezdését.

Bosznia-Hercegovina még nem is kérte felvételét, de Brüsszelben úgy vélik, hogy a közeledést eleve akadályozza az a tény, hogy az ország vezetőinek nincs közös jövőképük. Koszovó sem nyújtotta be tagsági igényét, de az Európai Bizottság - a nyugat-balkáni államok közül utolsóként - számára is meg kívánja nyitni az utat a vízummentesség bevezetése felé, s kész kereskedelmi megállapodást is kötni Pristinával.

A lehetséges jelöltek közül Szerbia már kérte felvételét, de a Bizottság még nem készítette el a véleményt. A kérdőívet azonban hamarosan postázzák Belgrádba. A szerb kormánnyal szemben továbbra is alapkövetelmény, hogy a háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi bírósággal működjék maradéktalanul együtt.