A tanácskozáson - amelyen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte - Szíriát illetően feketelistára helyeznek 28 további személyt és két vállalatot. Ez azzal jár, hogy az érintettek Európában elérhető javait - például bankszámláit - zárolják, a természetes személyek pedig emellett beutazási engedélyt sem kaphatnak az unióba. Megtiltják az EU-országok lakosainak, hogy fegyverkereskedelemmel foglalkozó szíriai vállalatokkal üzleteljenek - akár adásvétel, akár szállítmányozás, akár biztosításkötés formájában. Szíriai repülőgépek ezentúl nem szállhatnak le az uniós országokban. Catherine Ashton közölte, hogy az EU kész fokozott segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek, és közülük többeket akár be is fogadhatnak az unióban.

Irán vonatkozásában az EU azért döntött a szankciószigorítás mellett, mert Teherán nem hajlandó a megkívánt együttműködésre vitatott urándúsítási programját illetően. A gyanúk szerint ez nem csupán békés célokat szolgál, hanem atombomba előállítását célozza, amit Teherán tagad. Az új korlátozó intézkedések az iráni pénzügyi, energia- és távközlési szektort érinti elsősorban. Csaknem minden tranzakciót megtiltanak az európai és az iráni bankok között. Az exporthitelek tekintetében eddig csak a közép- és a hosszú távú biztosítások voltak tiltottak, most azonban a tilalmat kiterjesztik a rövid távú biztosításokra is. Tilos lesz ezentúl iráni gáz vásárlása, valamint megtiltja az EU szénhidrogén-energiahordozók szállítására alkalmas új hajók eladását Iránnak, és befagyasztja harmincnégy további jogi személy - iráni vállalat, illetve kormányhivatal - Európában elérhető vagyonát. Az Iránba szállítható alapanyagok közül most tilalom alá helyezik a grafitot, az alumíniumot és az acélt. Az iráni távközlési szektor szankcionálását illetően egyelőre csak elvi megállapodás született, a részleteket később dolgozzák ki.

A külügyminiszterek egy évvel meghosszabbították a Fehéroroszországgal szembeni szankciók időbeli hatályát. Ezt azzal indokolták, hogy az országban továbbra sem érvényesülnek az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia feltételei. Nem engedtek szabadon minden politikai foglyot, a szabadlábra helyezetteket pedig nem rehabilitálták.

Az EU nyilatkozatban üdvözölte az október elsején tartott grúziai parlamenti választások megtartását, és "gratulált a grúz népnek a demokrácia megszilárdítása terén tett jelentős lépéshez". E választásokon az ellenzék győzött, és vezetője, Bidzina Ivanisvili lesz az új miniszterelnök, miközben egy évig még hivatalban marad Mihail Szaakasvili államfő. Az EU "építő szellemű átmenetre" szólította fel a grúz állami intézményeket és pártokat.

Az uniós külügyminiszterek nyilatkozatban üdvözölték, hogy szeptember elsejére sikerült átalakítani a bosznia-hercegovinai uniós katonai műveletet, az Althea missziót, így az immár csökkentett létszámmal főként a helyi erők "képességfejlesztésére" és kiképzésére tud összpontosítani, miközben a szükséges mértékben megőrzi elrettentő képességét is. A nyilatkozatban ugyanakkor - elismerve, hogy a biztonsági helyzet továbbra is nyugodt és szilárd - aggodalommal szóltak a bosznia-hercegovinai politikai állapotokról.