Ki hitte volna: már a munkát komolyan vevő németek is fontolgatják a sziesztát. Miközben Angela Merkel német kancellár – mint utóbb kiderült, alaptalanul – lustának nevezte a dél-európai országok lakóit, amiért keveset dolgoznak és sokat vakációznak, a német szakszervezeti szövetség (DGB) egyik vezetője egy interjúban épp a szieszta bevezetése mellett érvelt. Annelie Buntenbach a Tageszeitungnak arról beszélt: a rövid déli szunyókálásnak igazis fontos élettani hatásai vannak. Csökkenti a szívinfarktus veszélyét, növeli a délutáni teljesítményt. Az orvosi kutatások alá is támasztják ezt a vélekedést: a Harvard és az athéni egyetem közös felmérése szerint 37 százalékkal kisebb a szívinfarktus veszélye azoknál a görög munkavállalóknál, akik rendszeresen sziesztáznak (na persze mondhatnánk: pechükre épp a görögöknek erre kevesebb lehetőségük lesz a jövőben.)

Ellentétben a németekkel, ahol a nagyvállalatok (így az Opel, a BASF vagy a Lufthansa) már pihenőszobákat alakítanak ki, ahol a munkatársak egy rövid időre ledőlhetnek. Ezzel kivédik az alacsony produktivitású déli időszakot, amikor jellemzően a legtöbb hiba is becsúszik, és a délutánt kipihenve kezdhetik.

A németeknél az ipari forradalomig rendszeresek voltak a délutáni szieszták, emlékeztet a brit Guardian, de aztán a termelékenység fontosságára és a folyamatos munkaidőre hivatkozva megszüntették. A szieszta lassan már kihalóban van a dél-európai országokban is, ahol korábban a déli forróság miatt ragaszkodtak hozzá, de a légkondicionálók elterjedésével ez egyre kevésbé tartható. Ettől függetlenül Spanyolországban például ma is bezár a legtöbb üzlet déli egy és négy óra között, meglehetős bosszúságot okozva a turistáknak. A németek megosztottak a kérdésben, vannak, akik amiatt aggódnak, hogy a szieszta bevezetésével csak tovább hosszabbodna a munkaidő, mert azt a munkaadók természetesen késő délután ledolgoztatnák.