Hiánypótló könyv jelenik meg nemsokára Izraelben – írja jeruzsálemi riportjában a BBC. A Kalauz friss házasoknak a testi gyengédséghez az első a maga nemében – eddig legalábbis nem volt példa arra, hogy az ultraortodox zsidók útmutatót kaptak volna, hogyan kell szexuális életet élni házasság után.

Kényes témáról van szó. Bár a judaizmusban a házasság utáni szex nem számít elítélendő dolognak, a nyilvánosság előtt tabu beszélni róla. Az ultraortodox lányok és fiúk között az esküvőig nemcsak hogy testi, de társadalmi érintkezés is alig van: egy egyszerű kézfogáshoz a közeli hozzátartozók engedélye és jelenléte kell, a jesivaiskolákban vagy később senki nem beszél a szexualitásról, az egymást alig ismerő, addig semmiféle szexuális tapasztalattal nem rendelkező fiataloktól viszont elvárják, hogy az esküvő napján elhálják a házasságot. Talán ezért, hogy a könyv az alapoknál kezdi, annál, hogy elmagyarázza, hogyan néz ki egy női és egy férfi test.

Az útmutatót egy jeruzsálemi szexuálpszichológus és terapeuta, David Ribner írta. Ribner az Egyesült Államokban született, ahol elvégezte a rabbiképzőt, majd társadalomtudományokból szerzett doktorit. Ezután kivándorolt Izraelbe: amellett, hogy 30 éve ad tanácsot pároknak Jeruzsálemben, a tel-avivi Bar-Ilan Egyetemen tart kurzusokat. A Ribner jeruzsálemi rendelője felé vezető úton régen volt egy szexbolt is, amelyből mára azonban már csak egy lekapart felirat maradt. A könyv ennél sokkal több ambícióval készült; ahogy Ribner mondja, hasonló útmutatóra már régóta szükség van Izraelben, ahol egyébként az ultraortodoxok jelentik a leggyorsabban növekvő társadalmi csoportot, a sok gyerek pedig a minimum.

A célközönség vallási érzékenységére és a témára tekintettel a kalauzban nincsenek illusztrációk, csak három arc nélküli ábra egy hátlaphoz csatolt diszkrét borítékban három alapvető testhelyzetről – és a borítékon a figyelmeztetéssel, hogy mi következik, ha valaki kinyitja. Ribner szerint a cél nemcsak az volt, hogy ki-ki tudja, hova tegye a nemi szervét, hanem az is, hogy a karjának és a lábának hogyan kell elhelyezkednie. „Ha soha egy filmet sem láttál, és nem olvastál könyveket, honnan tudhatnád, mit kell csinálni?” – indokolja ezt a szerző, aki szerint a rajzokat messzemenően arra való tekintettel készítették el, hogy senki ne találhassa sértőnek őket.

A kalauz tavaly angolul már megjelent, néhány hét múlva adják ki héberül. Ribner ennek kapcsán azt mondja, kellett némi idő, amíg sikerült fordítót találni az izraeli kiadáshoz, olyasvalakit, aki ultraortodox, de nyitott, és tudja, hogyan fogalmazzon ilyen esetekben. A szöveg nyíltabb, mint a három mellékelt kép: esik szó a maszturbálásról és az orális szexről is.

A jó szándék ellenére vannak persze szkeptikusok is. Ahogy Menahem Friedman szociológus véli, nagy vihar lesz, amikor néhány hét múlva megjelenik a könyv, amelynek a létezését az ultraortodoxok szélsőséges szárnya aligha fogja belenyugvással tudomásul venni. Az üzleti sikert viszont többé-kevésbé garantálni lehet – főleg, ami a pult alóli eladásokat illeti.