A szigorúan őrzött komplexumban a végéhez közeledik az Ergenekon-per. Az eljárás immár négy éve húzódik, s az ügyészség azt akarja bizonyítani, hogy a vádlottak „ultranacionalista bandát alkotnak”, és összeesküvéssel akarták megdönteni az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) demokratikusan megválasztott legitim kormányát.

A 275 vádlott - aktív és nyugalmazott katonatisztek, politikusok, bírók, újságírók, kutatók, egyetemi előadók - mind a török társadalom szekulárisnak nevezett értelmiségi rétegeit képviselik. A vádlottakat az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy bombamerényleteket, orgyilkosságokat hajtottak végre, háborút, vallási összetűzéseket akartak kiprovokálni, hogy így döntsék meg Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kormányát. A tegnapi tüntetésen török zászlókat, a köztársaság-alapító Kemál Atatürk arcképeit lengették, azt skandálva: Törökország világi volt és marad! A csendőrség botokkal és könnygázzal, vízágyúval oszlatta szét a tömeget.

A tüntetők között voltak a vezető ellenzéki erő, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és egy kisebb baloldali párt, a Munkáspárt képviselői. Ez utóbbi párt vezetője a vádlottak között van, ahogy a CHP két parlamenti képviselője is. Korábban tábornokok és tisztek népes csoportját ítélte el egy másik bíróság azzal a váddal, hogy puccsot terveztek Erdogan ellen. A per során több ügyet egyesítettek. A vádlottak és ügyvédeik azt állítják, hogy koncepciós eljárásról van szó, amelynek politikai célja van: a konzervatív AKP, illetve Erdogan egyszer s mindenkorra végezni akar az atatürki örökséggel, illetve azzal a társadalmi-politikai réteggel, amely ezt az eszmekört képviseli. Azt állítják, hogy az AKP iszlám államot akar. Szerintük bosszúhadjáratról van szó: a perrel a szekulárisok korábbi fellépését, a hadseregnek a világi állam melletti beavatkozását akarja megtorolni a ma uralkodó politikai elit.