Szétszedték Barroso rózsaszín idilljét
A polgárokat is kezdik meggyőzni az EU erőfeszítései, a piacok bizalma visszatér, a növekedés belátható időn belül megindul Európában – így látja a jelenlegi helyzetet az Európai Bizottság elnöke. Noha José Manuel Barroso elismerte, hogy a válságnak még nincs vége, inkább a pozitívumokat emelte ki: Görögország mégsem lépett ki az euróövezetből, amely nem esett szét, sőt, jövőre tizenhétről tizennyolc tagúra bővül. Megindult a pénzügyi szektor reformja, a tagállami költségvetések rendbetétele és a bajba jutott országok megsegítése.
Sok még a tennivaló a jövő májusi EP-választásokig, tűrjük fel az ingujjunkat! – figyelmeztette a strasbourgi plenáris ülés képviselőit a portugál politikus. Beszélt arról is, hogy Európa több mint piac: politikai–gazdasági–társadalmi értékekről is szól, amelyeket európai szinten kell megvédeni. A jogállam megóvását az unió egyik fő feladatának nevezte Barroso, aki azt ígérte: az Európai Bizottság olyan általános mechanizmust dolgoz ki, amelyre akkor lehet szükség, ha bármely tagországban súlyosan és rendszeresen megsértik a jogállami értékeket. Mindez semmiképpen sem jelenti a nemzeti szuverenitás vagy a demokrácia aláásását.
Jó osztályzatot csak az európai néppárti frakció elnöke, a francia Joseph Daul adott a beszédre. Úgy látta, hogy az Európai Bizottság konkrét intézkedéseket hozott a válság leküzdésére, és ezek eredményei kezdenek megmutatkozni. Sorolta is: Írország jó úton halad, Portugáliában csökken a munkanélküliség, Spanyolországban nagy beruházások indulnak, Görögországban újra fellendül a turizmus. Negatívumként Daul annyit említett, hogy a krízis kikezdte a polgárok kormányokba vetett bizalmát, a közvélemény Európa ellen fordul, a populista pártok pedig előretörnek.
Barroso szerint a pohár teljesen tele van, szerintem félig üres – ezzel kezdte hozzászólását Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának elnöke. Komor képet festett: Európa-szerte fiatalok, nők és gyermekek szenvednek a megszorítások politikájától. Az osztrák politikus nem értette, miféle kilábalásról beszél a bizottsági elnök. Görögországnak valószínűleg új mentőcsomagra lesz szüksége, Spanyolországban sok gyermek azért megy iskolába, hogy enni kapjon, Portugáliában pedig előfordul, hogy a gyerekeket a szakadt ruhájuk miatt szégyellik a szülők óvodába küldeni. A megszorítások tovább mélyítik a szegények és a gazdagok közötti szakadékot, táplálják az idegengyűlöletet, és aláássák a tagállamok, illetve a polgárok közötti szolidaritást – hangsúlyozta Swoboda, aki azt is kérte az Európai Bizottságtól, hogy erősebben védje meg a jogállamiságot.
A legfontosabb tennivalók még hátravannak a válság kezelésében – érvelt Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője. A belga politikus szerint sok korai jel utal ugyan a kilábalásra, ám ezek inkább azt mutatják, hogy elértünk a válság legmélyére, most következik a krízis második szakasza. Úgy fogalmazott: nem tisztességes csak a kedvező jelekről beszélni, a valóságban hosszú gazdasági stagnálás időszakába lépett Európa.
Választani hív az Európai Parlament. Igenis érdemes elmenni szavazni – erről igyekszik meggyőzni az embereket az Európai Parlament most kezdődő választási tájékoztató kampánya. A négy szakaszból álló, egy évig tartó kampány elmagyarázza, hogy mit is csinál a strasbourgi–brüsszeli törvényhozás, és hogy miért fontos részt venni a 2014. májusi voksoláson. „Az európai szintű döntéshozatal kizárólag az Európai Parlamenten keresztül nyer legitimációt, és az uniós polgárok is csak az EP-n keresztül befolyásolhatják azt” – mondta Anni Podimata görög képviselő, a kommunikációért felelős egyik EP-alelnök. A tájékoztatás nem ér véget a jövő májusi választások után, hanem csak az Európai Bizottság elnökének parlamenti megválasztásával és az új bizottság politikai programjának jóváhagyásával zárul le.
