Belgrádban hamarosan megalakul az a jogászcsoport, amelynek - a kormánydöntés szerint - az lesz a feladata, hogy feltárja az igazságot a Horvátország területén 1991. és 1995. között megvívott harcokról.

A szerb döntés közvetlen előzménye egy horvát beadvány, amely arra kéri az ENSZ fennhatósága alatt működő bíróságot, hogy népirtásért ítélje el Szerbiát, kötelezze az összes bűnelkövető megbüntetésére, a kilencvenes évek első felének háborúiban eltulajdonított horvát kulturális kincsek visszaszolgáltatására, s kártérítésre, amelynek az összegét maga állapítja meg.

A Nemzetközi Bíróság e hét elején befogadta a keresetet, úgy döntött, hogy eljárhat az ügyben.

Ezt követően határozta el Szerbia, hogy beperli Horvátországot a szerbek elleni népirtásért, főleg azokért a cselekményekért, amelyeket a Vihar nevű, 1995 nyarán végrehajtott hadművelet során követett el. Akkor, a Horvátországba ékelődött, többségében szerbek lakta Krajina felszámolása során 200 ezer embert kergettek át Szerbiába, s több százat megöltek. A Horvátországban máig nemzeti büszkeségre okot adó hadművelet legfőbb irányítója - Ante Gotovina tábornok - háborús bűnökkel vádolva került a Nemzetközi Bíróság elé.

A több évig tartó eljárásairól ismert testület döntései senkit semmire sem köteleznek, de az általa tárgyalt perek fenntarthatják a feszültséget az érintettek között.