Az OBN szarajevói televízióban vasárnap sugárzott nyilatkozatban Szerbia elnöke közölte, hogy országa semmi olyat nem tesz, amellyel megkérdőjelezné Bosznia-Hercegovina integritását. Mint a két részből (a Szerb Köztársaságból és a bosnyák-horvát föderációból) álló országot létrehozó daytoni megállapodás egyik aláírója, Szerbia továbbra is kiáll az egyezmény fenntartása mellett, mert nem lát jobb megoldást Bosznia-Hercegovina integritásának megőrzésére.

Azzal az esetleges népszavazással kapcsolatban, amelynek ötletét pár hónapja Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke vetette fel, mondván, hogy egyszer meg kell kérdezni az országrész lakóit, akarnak-e továbbra is Bosznia-Hercegovina polgárai maradni, Boris Tadic kijelentette: ha Szerbia támogatna egy Bosznia-Hercegovina feldarabolása felé mutató referendumot, azzal veszélybe sorolná saját nemzetközi pozícióját és tekintélyét.

A szerb államfő ugyanakkor tagadta, hogy a boszniai szerbek legtekintélyesebb vezetőjének számító Milorad Dodik nacionalista lenne, és emlékeztetett rá, hogy az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején sok bosnyák és szerb neki köszönhette életét. A Szerb Köztársaság miniszterelnökének gyakran felrótt, bosnyák részről és az ország nemzetközi felügyelői által szeparatistának ítélt kijelentésekre utalva Boris Tadic azt mondta, hogy meg kell vizsgálni ezek okát is. Anélkül, hogy neveket említett volna, hozzátette: könnyen lehet, hogy Dodikot más bosznia-hercegovinai politikusok viselkedése kényszeríti ezekre a nyilatkozatokra.

Megfigyelők szerint a boszniai szerbek egyik állandó panasza, s a körükben tapasztalható elszakadási igény táplálója az a körülmény, hogy a bosnyák politikusok, élükön Haris Silajdziccsal, a kollektív államelnökség tagjával, igyekeznek megnyirbálni a Szerb Köztársaság jogosítványait, s a szerb országrészt jobban alárendelni a bosnyák dominanciájú szarajevói irányításnak.