„Ez csak azt bizonyítja, hogy Hága nem törvényszékként működik, hanem előre megszabott politikai faladatokat lát el” – jelentette ki érezhető ingerültséggel pénteken Ivica Dacsics szerb miniszterelnök, miután Hágában bejelentették, hogy Ante Gotovona horvát tábornokot fellebbezése nyomán felmentik a háborús bűnök miatt első fokon megállapított 24 éves börtönbüntetése alól.

Dacsics bírálatának külön élt adott, hogy azelőtt nyilatkozott így, hogy leült volna tárgyalni Xavier Bout de Marnhackal, a Koszovóban működő EULEX vezetőjével, de keményen kritizálta a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék, az ICTY működését Tomiszlav Nikolics is. A szerb államfő szerint a krajinai szerbek elűzése alóli felmentés politikai, és nem jogi döntés. „Több mint 220 ezer szerbet űztek el a Vihar hadművelet alatt Krajinából. Ezernyi fegyvertelen férfival, nővel és gyerekkel végeztek. Ki a felelős ezért? A hágai döntéssel Horvátország jogot szerzett arra, hogy legitimmé tegye a második világháború utáni legnagyobb pogromot” – feszegette a szerb elnök, aki szerint mindez csak arra jó, hogy „régi sebeket tépjen fel”, nem járul hozzá a Nyugat-Balkán stabilitásához sem. Ahogy Nikolics hangoztatta, a szerbek népirtásnak és a legkegyetlenebb bűncselekményeknek voltak kitéve a közelmúltban, amihez képest bűnözőként bélyegzik meg őket, akiknek szégyenkezve hallgatniuk kell. „ Ez nem történhet meg még egyszer. Ha volt is eddig valaki, aki semlegesnek és igazságosnak tartotta a hágai törvényszéket, arra ez a döntés most rácáfolt”.

„Az nem lehet, hogy ennyi ember haláláért senki sem felelős, miközben a bíróság elismeri, hogy a Vihar hadművelet alatt bűncselekmények történtek” – idézte a Tanjug hírgynökség ezzel párhuzamosan Rasim Ljajicsot. Az Szerb Nemzeti Tanács és az ICTY együttműködéséért felelős politikus szerint a hágai testület „következetes maradt a következetlenségben”. Ljajics megjegyezte: nem bizonyos benne, hogy Szerbiának folytatnia kell az együttműködést Hágával. Hozzátette viszont, hogy a döntés ellenére Szerbia kitart az EU-csatlakozást megcélzó úton.

Ante Gotovina horvát tábornokot tavaly áprilisban ítélte 24 évnyi börtönre a ICTY a Vihar hadműveletben elkövetett háborús bűnökért. Vádlott-társa, a hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac első fokon 18 évet kapott, de pénteken őt is felmentették.

Zágrábban üdvrivalgással fogadták a döntést. Százezres ünneplő tömeg fogadta a horvát főváros Jellasics terén  Gotovina és Markac volt tábornokokat - jelentette az MTI. - Boldogok vagyunk, hogy ma este együtt lehetünk veletek. ...A háború a történelemé, forduljunk a jövő felé, együtt mindannyian - mondta a nyugalmazott horvát katonai vezető első nyilvános beszédében a hazatérés után. Gotovinát a hazafias dalokat, jelszavakat skandáló, lobogókat lengető tömeg örömujjongással szakította félbe.

Hágában jelenleg a kilencvenes évek három hírhedt szerb politikai szereplője ellen is folyik a per. Vojiszlav Seselj 2003-ban került rácsok mögé, 15 rendbeli háborús bűnök miatt – a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét többek között gyilkossággal, deportálással, a horvátok és a muzulmánok elleni atrocitásokkal vádolják –, Radovan Karadzsicsot, a bosznia-hercegovinai szerbek volt elnökét  2008 júliusában Belgrádban fogták el, a srebrenicai mészárlásért felelősnek tartott Ratko Mladics tábornok pedig tavaly májusban került kézre a vajdasági Nagybecskerekhez (Zrenjanin) közeli Lázárföldön (Lazarevo).

Gotovina mindezidáig a legnagyobb kaliberű fogoly a scheveningeni börtönben, akit felmentettek a háborús bűnök vádja alól.

161 eset, 15 felmentés

A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszéken eddig – a tegnapival együtt – 15 felmentő ítélet született, többségük boszniai vagy koszovói vádlott esetében. A szerbek közül csupán ketten „érdemelték ki” a felmentést: Milan Milutinovics volt szerb államfő, aki önként adta fel magát, hogy aztán a bíróság megállapítsa, nem terheli felelősség a háborús bűnökért, amelyeket Szlobodan Milosevics Szerbiája követett el, mert ezekre elnökként nem volt befolyása. A lista másik szerb tagja Miroslav Radics, akit az 1995-ös vukovári csata idején elkövetett háborús bűnökkel vádoltak, de végül nem találtak ellen meggyőző bizonyítékot. Így is eltöltött öt évet Hágában.

A felmentettek között van Ljube Boskoski volt macedón belügyminiszter, akit a hadijog megsértése miatt fogtak perbe, de végül nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy valóban ő irányított egy albánok lakta falu elleni offenzívát. A horvát Ivan Cermakot – Franjo Tudjman elnök egykori tanácsadóját és védelmi miniszterhelyettest – azzal vádolták, hogy részt vett a szerbek elűzésében Krajinából, ám ellene sem találtak elegendő bizonyítékot.

A boszniai muzulmán és horvát csapatok közti kapcsolattartó  Zejnil Delalic ellen a genfi egyezmények és a hadijog megsértése volt a vád, de felmentették. Hasonló sors várt Sefer Halilovic boszniai hadseregparancsnokra. Megúszta a hosszú börtönbüntetést a boszniai horvát Zoran Kupreskic, bátyja, Mirjan és unokatestvérük, Vlatko is: őket  a helyi muzulmánok kárára elkövetett emberiesség elleni bűnökkel vádolták, de végül szintén felmentették, csak úgy, mint bajtársukat, a szintén boszniai horvát Dragan Papicot. A koszovói felszabadítási hadsereg (UCK) parancsnoka, Fatmir Limaj és beosztottja, Isak Musliu is csupán rövid ideig vendégeskedtek Hágában, a lapusniki fogolytáborban a szerbek és az albánok ellen elkövetett kegyetlenkedéseket a végén nem írták a számlájukra. (Limaj ellen új eljárást terveztek, ám a vád Németországban védett személyként őrzött tanúját, Agim Zogaj egykori UCK-s vezetőt a per kezdete előtt, tavaly szeptemberben felaksztva találták egy duisburgi parkban.) Megúszta Naser Oric, a Srebrenciát védő boszniai katonatiszt is, akit a szerbek ellen elkövetett kegyetlenkedéssel vádolták, és bár két évig élvezte a hágai börtönt, végül hazaengedték.