Az EU-országok külügyi, illetve európai kérdésekkel foglalkozó miniszterei - az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsaként eljárva - áttekintik a bővítési politikával kapcsolatos európai bizottsági javaslatokat, azzal a céllal, hogy döntési javaslatot tegyenek a pénteken tanácskozó állam-, illetve kormányfőknek. Martonyi János magyar külügyminiszter azonban azt valószínűsítette, hogy a mostani, alighanem éjszakába nyúló miniszteri ülésen nem születik egységes álláspont, így a döntés a csúcsvezetőkre marad.

Az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság októberben azt indítványozta, hogy Szerbia kapjon EU-tagjelölti státust, a már tagjelölt Montenegróval kapcsolatban pedig döntsenek a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséről.

A szerbeknek ugyanakkor a bizottság szerint erőfeszítést kell tenniük a Koszovóval való viszony normalizálása érdekében, és velük csak akkor indokolt a csatlakozási tárgyalások megkezdése, ha jelentős eredmények születnek ezen a téren. A hét végén Szerbia és Koszovó - uniós elnöklet alatt Brüsszelben folytatott megbeszélésen - megállapodott a szerb-koszovói határátkelők közös igazgatásában. Ettől a térségben mindmáig tapasztalható, időnként erőszakba torkolló feszültség enyhülését remélik.

Az átkelőkhöz vezető utakon úttorlaszokat emelő észak-koszovói szerb lakosok hangadói először elutasították a Belgrád és Pristina között létrejött kompromisszumot, hiába kérte tőlük annak tudomásul vételét - és az útakadályok eltávolítását - Boris Tadic szerb elnök. Később azonban helyszíni beszámolók szerint megkezdték egyes úttorlaszok lebontását.

Egyelőre viszont emellett is nyitott kérdés, hogy az uniós tagállamok miniszterei támogatják-e a bizottsági javaslatot az előrelépésre Szerbia, illetve Montenegró vonatkozásában. A tanácskozásra érkezve Diego López Garrido, az európai ügyek spanyol államtitkára támogatóan nyilatkozott újságíróknak a szerb tagjelöltség megadásáról. Német diplomaták fenntartásaikat hangoztatták, osztrák részről pedig olyan elgondolásról beszéltek, hogy a szerbek valamilyen időtartamra "feltételes tagjelölti státust" kaphatnának, ami alatt teljesíteniük kellene bizonyos vállalásokat.

Martonyi János még délelőtt közölte: magyar részről immár nem kötődik feltételhez Szerbia EU-tagjelölti státusának megadása, miután a szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvény szövegét abban a változatban, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a kormány közti megállapodásra épült.

Magyarország tehát támogatja az Európai Bizottság Szerbiára és Montenegróra vonatkozó indítványát. Martonyi János az újságírókkal való esti találkozásakor is kijelentette: a két ország "lényegében szállította" a rá háruló kötelezettségek teljesítését.

Gál Kinga és Schöpflin György európai parlamenti (EP-) képviselő nyilatkozatban üdvözölte a rehabilitációs törvény belgrádi megszavazását, amely megítélésük szerint alapot kínál arra, hogy a vajdasági magyar közösséget ért évtizedes sérelmeket ezen az alapon orvosolni lehessen.

"Ezzel a döntéssel megoldódni látszik a korábban elfogadott restitúciós törvény által létrehozott jogsérelem is, ez a délvidéki magyarság számára pozitív változásokat eredményezhet" - tették hozzá.

Az Általános Ügyek Tanácsának fő feladata, hogy előkészítse a pénteki EU-csúcsot, amelyen a bővítés mellett az eurómentés kérdésköre lesz a fő téma, különös tekintettel az euróövezeten belüli szorosabb integrációra, az uniós alapszerződés ezzel kapcsolatos módosításának terveire. A csúcstalálkozó kezdetén ünnepélyesen aláírják a horvát-EU csatlakozási szerződést.

Zágráb a ratifikációs eljárás nyomán várhatóan 2013 közepén válhat uniós taggá, de képviselője - megfigyelőként - már a mostani csúcstalálkozóra is meghívást kapott.