Erato Kozaku-Markullisz, az EU soros elnökségét ez év végéig ellátó Ciprus külügyminisztere, valamint Stefan Füle bővítési EU-biztos közös sajtótájékoztatón jelentette be: hosszas vita után arra jutottak az EU-tagállamok képviselői, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület kedvező tartalmú tavaszi értékelése esetén Szerbia, illetve Macedónia az év közepén megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat, Koszovó előtt pedig megnyílhat az út az unióval kötendő stabilizációs és társulási megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdése előtt.

A közös állásfoglalás az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának (ÁÜT) ülésén született - ebben a testületben, az európai kérdésekben illetékes tagországi tárcavezetők szintjén készítik elő az EU-csúcstalálkozókat, és itt vitatják meg az uniós bővítési kérdéseket, valamint az egyéb, stratégiai jellegű EU-témákat.

A megbeszélésen Magyarországot Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára képviselte, aki Brüsszelben magyar újságíróknak azt mondta: Budapest előrelépést szorgalmaz az uniós bővítés ügyében, és azt szeretné, ha az integráció útját járó nyugat-balkáni országok számára konkrétumokat helyeznének kilátásba az EU-országok.

Magyarország - hangsúlyozta Győri Enikő - olyan, kézzelfogható előrelépést szeretne bővítési ügyben, amelyet nem csupán az uniós állásfoglalás szövegét megszerkesztő diplomaták, hanem az érintett nyugat-balkáni államok is haladásként érzékelnek.

Az ülésen Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője részletesen beszámolt arról, hogy milyen eredmények születtek eddig a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében. A legutóbbi kedvező fejlemény, hogy hétfőn megkezdték Szerbia és Észak-Koszovó határán két átkelő integrált - vagyis szerb, koszovói és uniós együttes jelenlét mellett történő - működtetését.

Szerbia, amely elvben már EU-tagjelölt, most arra vár, hogy időpontot kapjon, mikor kezdheti meg a tényleges EU-csatlakozási tárgyalásokat. Koszovó esetében egyelőre csak a stabilizációs és társulási megállapodást célzó tárgyalások lehetősége merül fel. Macedónia vonatkozásában az ország elnevezésével kapcsolatban Athénnal fennálló vita akadályozza a csatlakozási tárgyaláskezdést.

A maratoni megbeszélés végén Kozaku-Markullisz és Stefan Füle arról számolt be, hogy a tagállamok képviselői megbízták az Európai Bizottságot, mindhárom országról készítsen értékelést jövő tavasszal, és annak kedvező tartalma esetén ezek az országok előre léphetnek az integrációban. Konkrétan ez azt jelentheti majd, hogy Brüsszel Szerbia és Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak tekintetében "időkeretet" alakít ki, a Koszovóval folytatandó megbeszélésekre pedig irányelveket alkot. Az uniós bővítési biztos kiemelte: az integráció továbbfejlesztését célzó tárgyalások elsőként megvizsgálandó kulcseleme minden esetben a jogállamiság, az emberi jogok, az igazságszolgáltatás kérdésköre.

Stefan Füle a sajtótájékoztatón azt érzékeltette, hogy a Macedónia vonatkozásában külön hangsúlyozott "jószomszédi viszony" tekintetében van ok derűlátásra az eddigiekhez képest: az uniós biztos méltatta Görögország hozzáállását a kérdéshez.