Szerbia: Tadics és pártja is vezet
Az előrejelzésnek megfelelően – tehát a kormány összetételét illetően még kérdőjeleket hagyva – alakult a 18 párttal futó parlamenti választás is, amelyen egyelőre mégis a Tadics vezette Demokrata Párt (DS) örülhet, miután – 14 százalékos feldolgozottság mellett – 24,7 százalékot szerezve egy százalékponttal megelőzte a Nikolics mögött álló Szerb Haladó Pártot (SNS). Harmadikként a néhai Szlobodan Milosevics utódpártja, a DS-sel eddig koalícióban kormányzó Szerb Szocialista Párt (SPS) futott be 14,6 százalékkal, élén – az államfőválasztáson is indult – Ivica Dacsiccsal. Az öt százalékot még három párt ugrotta meg, de a radikálisok – egyelőre úgy tűnik – nem.
A legutóbbi kormány belügyminisztere akár a kormányfői posztot is kérheti cserébe a koalíció folytatásáért. Igaz, kettejük egyezsége ehhez kevés lesz a 250 fős parlamentben: a koalíció eddig is a két párt mögött álló egy-egy pártszövetségből, továbbá az EU-párti, Szerbia decentralizációjáért fellépő Szerbia Egyesült Régióiból (URS), valamint kisebbségi pártokból állt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ). A magyar párt eredménye ezúttal döntő lehet, ha az eddigi négy manáduma után valóban sikerül hatra növelnie képviselői számát, ahogyan azt az államfőválasztáson is indult VMSZ-elnök, Pásztor István remélte, százezer szavazatra számítva.
A 6,8 millió szerb választópolgár emellett önkormányzati és a Vajdaságban tartományi szinten is voksolhatott. A 120 fős vajdasági parlamentben is erősödést vár a VMSZ. Pásztor István, a VMSZ vezetője az elnökválasztáson egyébként 1,7 százalékot szerzett (36 százalékos feldolgozottságnál), vagyis kevesebbet, mint négy éve, amikor 2,26 százalék voksolt rá.
Az 53 százalékos részvétellel megtartott választáson gyengén szerepelt a Hágában háborús bűnök vádjával ítéletére váró Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártja (SRS), amellyel Nikolics négy éve szakított, létrehozva az SNS-t. Az előzetes felmérések alapján az SRS az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén mozog. Nem volt sikeres elnökjelöltük, a pártvezér felesége, Jadranka Seselj sem, aki 4,7 százalékot kapott.
Ez jelzi, hogy a szerb választás főszereplője inkább a gazdaság volt, semmint a nemzeti retorika, beleértve az önállóvá vált, de Belgrád által el nem ismert Koszovót is. Nem csak Tadics, de ma már Nikolics is az EU-tagság híve. (Szerbia márciusban vált hivatalosan is tagjelöltté. A szerbek szűk többsége egyelőre támogatja a csatlakozást, ami 2020-ra tűnik elérhetőnek.) Sőt, a tagság érdekében már az egykori radikális Nikolics is kiáll a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködés mellett. Igaz, újabb áldozatot már nem kell ezért hoznia, hiszen Belgrád minden körözött háborús bűnösét kiadta.
A 24 százalékos munkanélküliséggel küzdő Szerbia pénzügyi stabilitása számára létkérdés a mielőbbi kormány megalakulása. A szerb valuta január óta hét százalékot gyengült az euróval szemben. – A dinár sorsa nagyban függ a következő kormánytól és a Nemzetközi Valutaalappal kötendő új megállapodástól – jelentette ki még pénteken a szerb állami televízióban a Szerb Nemzeti Bank vezetője, Dejan Soskics.
