A szkupstina közleményében hozzáteszi, „hasonlóan mély sajnálatát és részvétét fejezi ki a Bosznia-Hercegovina területén kirobbant konfliktusok ártatlan szerb nemzetiségű civil áldozatok családjainak is”.

„Szerbia és parlamentje mindig elkötelezett lesz amellett, hogy megőrizzék mindazon áldozatok emlékét, akik a múlt század kilencvenes éveiben az egykori Jugoszláviában zajló kegyetlen fegyveres összecsapások során haltak meg” - áll a közleményben. A szerb törvényhozás reményét fejezi ki, hogy Bosznia-Hercegovina népei, illetve az egykori Jugoszlávia utódállamai folytatják a megbékélési folyamatot és erősítik az együttélés feltételeit, amelyek a nemzetek közötti egyenlőségen, valamint az emberi és kisebbségi jogok teljes körű tiszteletben tartásán alapulnak, azért, hogy hasonló bűncselekmények soha többé ne történhessenek meg.

Csütörtökön volt a 18. évfordulója annak, hogy a boszniai háborúban (1992-95) az ENSZ-védelem alatt álló kelet-boszniai várost 1995-ben elfoglalták a boszniai szerb csapatok. A holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, és a következő napokban a kisváros környékén brutálisan lemészárolták őket. A vérengzés a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tekinthető Európában.