Szemmagasságban Amerikával
Magyarország nemcsak az EU és a NATO teljes jogú tagja, hanem az Egyesült Államok egyenrangú, felnőtt partnere is lett – mondja Eleni Tsakopoulos Kounalakis. Az USA budapesti nagykövete a kapcsolatok minőségében bekövetkezett változásokat a katonai együttműködéssel támasztja alá. Az Ohiói Nemzeti Gárda és a Magyar Honvédség közösen segíti az afgán légierő modernizálását, míg a pápai légi bázis, a magyar katonák kulcsszerepet játszanak a több NATO-tagállamot kiszolgáló, C-17-es óriásgépekből álló teherszállító légiflotta működtetésében.
A budapesti diplomáciai állomáshelyét az idén januárban elfoglaló, elsősorban ingatlanokban érdekelt kaliforniai üzletasszony lapunknak nyilatkozva rendkívül elismerően szólt Magyarország afganisztáni szerepvállalásáról. Méltatta, hogy a magyar honvédség fejleszti különleges egységeit. (Budapesten ugyan inkább hallgatnak róla, mégis régóta köztudott, hogy speciálisan képzett magyar egység is részt vesz az afganisztáni terrorista-ellenes műveletekben.)
Tsakopoulos Kounalakist nem aggasztják az afganisztáni magyar részvételről újabban kirobbant hazai viták. – Orbán Viktor kormányfő, de Martonyi János külügy-, és Hende Csaba honvédelmi miniszter nekem is megerősítette, Magyarország részt vesz az afganisztáni NATO-misszióban – hangoztatta a nagykövet, hozzátéve: Washington a többi között éjjellátó készülékkel és a távirányítású pokolgépekkel szemben biztonságos harci járművekkel (MRAP) segíti a honvédséget.
A novemberi lisszaboni NATO-csúccsal kapcsolatban arról beszélt, az Obama-adminisztráció olyan korszerűsített stratégia koncepcióval rendelkező észak-atlanti szövetségben gondolkodik, amely képes hatékonyan kezelni az új típusú biztonsági kihívásokat – legyen szó a cyber-biztonságról, a tömegpusztító fegyverek elterjedéséről, terrorakciók elhárításáról vagy a tengeri kalózok kiiktatásáról. Külön szólt a Közép-Európába telepítendő, rugalmasnak nevezett rakétavédelmi rendszerről. Szerinte az Obama-adminisztráció által javasolt, nemrég egy műhold lelövésével tesztelt rendszer az európai országok számára sokkal előnyösebb, mint amilyet Bushék terveztek a „lator államok” által indított rakéták elhárítására. Elvben Magyarország is kérheti az SM3-as rendszer telepítését, bár Budapesttel eddig erről nem tárgyaltak.
Oroszország kapcsán a nagykövet asszony azt mondta: az USA sok mindenben egyetért Moszkvával, sok mindenben nem. A Barack Obama elnök által meghirdetett „újraindítási” politika keretében az USA együttműködésre törekszik a közös érdekeken alapuló kérdésekben. Ezek közé tartoznak az Irán elleni nemzetközi szankciók, illetve az, hogy a Kreml nem szállít korszerű légelhárító rakétákat Teheránnak.
A küszöbön álló magyar EU-elnökség kapcsán úgy látja, Magyarország készen áll az unió vezetésére. Elismeréssel említette a Budapest által erőteljesen felkarolt keleti partnerséget, a Horvátország és Szerbia EU-csatlakozása melletti magyar kiállást – mindez szerinte egybeesik az amerikai külpolitikai elképzelésekkel is.
Ahogy a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában, úgy lapunknak nyilatkozva is azt hangsúlyozta: Magyarország kiemelt szerepet játszhat a romaügy európai szintű megoldást igénylő kezelésében. – Roppant bonyolult és hosszú távú akciókat igénylő kérdésről van szó, de szerintem a magyarok más európai országoknál sokkal jobban értik a romaügy összetettségét. Így azt, hogy a romák felemelkedésében az oktatás milyen fontos komponens – mondta.
Az amerikai időközi választásokra kitérve a nagykövet azt hangoztatta: a republikánus előretörésnek nem lesz kihatása az USA külpolitikájára. Amerikában az elnök határozza meg a politikai programot, Obamának mostantól jobban együtt kell működnie a republikánusokkal. A voksolás alapvetően az amerikai belső gazdasági helyzetet tükrözte. Ezért is állnak globális gazdasági kérdések az elnök ázsiai körútjának középpontjában.
