Szemet vetett Fidzsire a kínai flotta
Kína az idén 12,7 százalékkal tervezi növelni védelmi kiadásait, amely így 601 milliárd jüant (91,5 milliárd dollárt) ér el – jelentette be a Népi Gyűlés tanácskozását megelőző pekingi sajtóértekezleten Li Zhaoxing, a törvényhozás ülésszakának szóvivője. Mint a Xinhua hírügynökség emlékeztet, tavaly Kína a katonai költségvetését csak 7,5-százalékkal emelte, igaz, a megelőző évtizedben évente rendre kétszámjegyű volt a növelés.
A korábban a külügyminiszteriposztot betöltő Li részben a fogyasztói árak megugrásával, illetve a fegyverzet korszerűsítésének igényével indokolta az idei tervezett üzemet. Egyúttal visszautasította, hogy léteznének "bizonyos rejtett katonai kiadások”, szerinte a költségvetés „átlátható”.
Kína 1,3 milliárdos lakosságához, mind hatalmas területéhez (így hosszú tengerpartjához) képest is alacsonynak tekinthető a fegyveres erők 2,3 milliós létszáma. Ráadásul a GDP mindössze 1,4 százaléka megy a védelmi kiadásokra – állította a szóvivő. Szerinte a szomszédos India esetében ez a mutató két százaléknál is magasabb. Li nyomatékosította, hogy Kína „korlátozott” katonai ereje kizárólag védelmi jellegű, „nem jelent fenyegetést egyetlen országra sem”.
A Reuters szerint Kína katonai erejének gyors fejlesztése nyugtalanságot kelt a környező országokban. India a minap jelentette be védelmi kiadásai 11,6 százalékos növelését, miközben ez tavaly csak négy százalék volt. Tajvan az Egyesült Államoktól és Európától remél korszerű fegyvereket, ellensúlyozandó a kínai szárazföldről a szigetre "szegezett" 1400 rakétát. Japán és más térségbeli államok, például Vietnam és a Fülöp-szigetek is mind gyakrabban kerülnek vitába Pekinggel, amiért kínai hadihajók, repülőgépek olyan tengeri körzetekben bukkannak fel, körzeteiben, amelyeket ezek az országok saját felségterületüknek tekintenek. „Aggodalommal szemléljük a kínai katonai korszerűsítéseket és az egyre intenzívebb aktivitást” – mondta Yukio Edano japán kormányszóvivő.
Az Egyesült Államokat is meglepetéssel érik a kínai fejlesztések, így az első "lopakodó" harci gép próbaútjának időzítése éppen Gates védelmi miniszter pekingi látogatására. Értesülések szerint Kína még az idén vízre bocsátja első repülőgép-hordozóját, s előrehaladott az anyahajók elleni rakéta kifejlesztésében is.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában szokatlan élességgel vetette fel Kína jelenlétének erősödését a természeti kincsekben gazdag csendes-óceáni térségben. Pekinget azzal vádolta, hogy néhány kis államot, mint Fidzsit próbálja megvásárolni. Mint mondta, immár „vetélkedés folyik a két ország között a befolyásért”. Clinton kemény hangneme azért kelthetett meglepetést, mert Hu Jintao elnök közelmúltban tett látogatásakor Washingtonban még a „pozitív, együttműködő és bizalom erősítésére törekvő kapcsolatokról” volt szó.
