A csütörtöki romániai magyar sajtó a honatyának arról a nyilatkozatáról számolt be, amely a magyarországi románok képviselőivel rendezett bukaresti találkozó után hangzott el.  Badea azért sürgeti e kérdés újratárgyalását, mert - mint fogalmazott - szerinte nem szabad megismétlődnie az etnobiznisz-problémának, nevezetesen annak, hogy mesterséges, és nem reprezentatív kisebbségi önkormányzatokat hoznak létre a magyarországi román közösségek számára.

Az erdélyi Krónika és a kolozsvári Szabadság által idézett szenátor szerint e találkozón az derült ki számára, hogy a magyarországi románok egyik legnagyobb gondja az etnobiznisz, és ennek egyik legkiemelkedőbb példája a magyarországi román kisebbségi önkormányzat, amelyben "más nemzetiségek képviselői" irányítják a testületet.

Közölte: a PDL szenátusi frakciójának ülésén azt javasolta, hogy a határ menti PD-L-s szenátorok legalább havonta egyszer látogassanak el a magyarországi románokhoz, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az ottani román közösségekkel. Emellett az ottani románok képviselőit arra kérte, válasszanak ki maguk közül egy képviselőt, akit saját parlamenti irodája tiszteletbeli tanácsosává nevez ki, hogy hetente tarthassa a kapcsolatot a magyarországi román közösséggel, és értesülhessen a problémáikról.

A Mediafax hírügynökség a külügyminisztérium közlését idézve azt írta, hogy Bogdan Aurescu külügyi államtitkár is találkozott a magyarországi románok képviselőivel. Jelezte: a kormányközi vegyes bizottság társelnöki minőségében szeretné felújítani e testületen belül a nemzeti kisebbségek gondjairól szóló vitát. Kifejezte reményét, hogy az új magyar kormány mielőbb kinevezi a vegyes bizottság magyar társelnökét. Az államtitkár szerint a magyarországi román közösség képviselői azzal a kéréssel fordultak Bukaresthez, hogy a magyar felet meggyőzzék arról: találja meg annak a módját, hogy ne lehessen a román közösség érdekképviseleti testületének tagja olyan személy, aki nem tartozik a román közösséghez.

A Krónika csütörtöki vezércikkében örvendetesnek nevezi, hogy a román politikusokat is kezdi foglalkoztatni a határon túli románok helyzete, ha ők is megszólalnak azt érezvén, nem kedvez a magyarországi románoknak a kisebbségvédelmi törvénykezés. Ez azt jelzi ugyanis, hogy végképp letűnt az a kor, amikor Bukarest a belügyeibe való beavatkozásnak tekintette, ha Magyarország megszólalt az erdélyi magyarok ügyében - véli a szerző. Ez elvezethet oda - írja -, hogy a román politikusok is felfedezzék: vannak országok, ahol a román kisebbség kulturális autonómiával rendelkezik, és ahol még hasznot is lehet húzni abból, hogy valaki románnak vallja magát. Innen pedig ahhoz a felismeréshez is egyenes út vezet - áll a cikkben -, hogy Romániában is van tennivaló a kisebbségvédelem terén. "Itt ugyanis továbbra is szitokszónak számít az autonómia, abból pedig, hogy valaki magyarnak vallja magát, inkább hátrány, mint előny származik" - olvasható a lap vezércikkében.