Elhúzódó válság jöhet Romániában
Megbukott a román kormány, viszont többsége az ellenzéknek sincs a bukaresti törvényhozásban.Pénteken javában zajlottak az egyeztetések, amelyek nyomán Traian Basescu államfő megnevezhette az új miniszterelnököt. Estére a szociáldemokrata Victor Pontára esett az elnök választása.
A teljes parlamenti ellenzéket tömörítő Szociálliberális Unió (USL) márciusban megfenyegette a kormányt, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be, ha a kabinet a koalíciós RMDSZ „zsarolásának engedve” létrehoz egy magyar tannyelvű kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az USL bizalmatlansági indítványára 235 törvényhozó voksolt, mindössze néggyel több a szükségesnél. Paradox módon a kezdeményezés éppen a kisebbségi képviselők szavazatával ment át. A pénzpiac a kormány bukására fogadott. Már a reggeli órákban elkezdődött a lej leértékelődése, a kormány bukásának hírére pedig történelmi csúcsot döntött az euró árfolyama.
A pénteki parlamenti vitát nacionalista felszólalások fűszerezték. Az alaphangot már az indítvány címével leütötte az ellenzék: „Állítsátok meg a zsarolható kormányt! Így nem, soha!” – ami a magyar szélsőjobb hírhedt, a román politikusok által gyakran idézett szólamának a parafrázisa. Az RMDSZ elnöke meglehetősen irritáltan nyilatkozott a vitáról kijövet. Arra az újságírói felvetésre, hogy a szociáldemokrata elnök kizárta az RMDSZ-szel közös kormányzás lehetőségét, Kelemen Hunor kérdéssel válaszolt: ki állította, hogy az RMDSZ kormányozni akarna a szociáldemokratákkal? Majd hozzátette, hogy „az utóbbi évek logikája szerint az RMDSZ a jobb-középpel kormányoz”.
A szavazást követő egyeztetésen, Basescu államfő előtt az USL magának követelte a kormányalakítás jogát. – Harminc másodperccel a kormány bukása után nyilvánosságra hozzuk az új kabinet névsorát és programját. Minden elő van készítve – fogalmazott már a szavazás előtt Victor Ponta, a szociáldemokraták elnöke.
Az ellenzék az elmúlt két hétben a kormánypárt tucatnyi képviselőjét a saját oldalára állította, azonban így is csupán 227 szavazatra számíthat biztosan. A bizalmi szavazás sikerre viteléhez pedig 231 voksra van szükség. A kijelölt miniszterelnöknek az alkotmány szerint tíz napja van arra, hogy összeállítsa a kormányprogramot és többséget szerezzen hozzá. Ha nem jár sikerrel, úgy a labda ismét az elnök térfelén pattog: az államfő új jelöltet nevezhet meg, vagy két próbálkozás után feloszlathatja a parlamentet. – Mi az év eleje óta következetesen követeljük az előrehozott választások kiírását, azonban tisztában vagyunk vele, hogy ez csak akkor történhet meg, ha valamennyi politikai szereplő, tehát a parlamenti pártok mellett az államfő is beleegyezik – ismerte el Crin Antonescu liberális párti (PNL) elnök.
A szociáldemokraták tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu volt államfő figyelmeztetett: a kormányalakítási megbízás csapdának bizonyulhat, hiszen kormányerőként az USL támogatókat veszíthet az őszi parlamenti választásokig. A felmérések szerint jelenleg az ellenzéki szövetségre szavazna a választók 50-55 százaléka.
Romániában elhúzódó politikai válság is jöhet. Miután az év elején kirobbant utcai tüntetések nyomán, februárban lemondásra kényszerült Emil Boc kormányfő, a jelenlegi miniszterelnök, Mihai Razvan Ungureanu mindössze 78 napi után kénytelen búcsút venni a román kormánynak otthont adó Victoria palotától, és az sem kizárt, hogy az őszi választásokig korlátozott hatáskörű, ügyvivő kabinet irányítja az országot.
