Széles körű szankciókat készít elő az Európai Bizottság
Az EU vezetői abban is megegyeztek, hogy megfigyelői missziót küldenek Ukrajnába, amennyiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldöttségének felállítását megakadályozza Moszkva. Angela Merkel német kancellár a kétnapos csúcstalálkozó első munkanapjának végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, az EU-misszióhoz harmadik országok, mint például Norvégia vagy Törökország is csatlakozhatnak.
Az EU vezetői lemondták a júniusi EU–orosz csúcstalálkozót, és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke azt is közölte, a tagállamok szintén lemondják a rendszeres kétoldalú találkozóikat, így például elmarad a német–orosz kormányközi csúcstalálkozó is.
A tagállamok abban is megegyeztek, hogy a gazdasági szankciókat akkor léptetik életbe, ha Oroszország bármilyen további lépést tesz Ukrajna destabilizálására, azaz ha bevonul Ukrajna déli vagy keleti területeire. Francois Hollande francia elnök figyelmeztetett sajtótájékoztatóján, a hatékony szankciók annak is fájnak, akit célba vesznek, de annak is, aki életbe lépteti őket. Az uniós tagállamok különböző mértékben és szektorokban függnek Moszkvától, így a gazdasági szankciók több tagállamnak gazdasági gondokat is okozhatnak.
A várakozásokkal ellentétben viszonylag korán, éjfél után nem sokkal ért véget a csúcs első napja. Az Európai Tanács brüsszeli épületének nyolcadik emeletén zárt ülésen, tanácsadók, nagykövetek, telefonok kizárásával folyt a tanácskozás. Pénteken a 28 állam- és kormányfő aláírja Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel az EU-ukrán társulási szerződés politikai részét. Az EU tagállamai várhatóan júniusban írják alá Moldovával és Grúziával a társulási szerződést és a szabadkereskedelmi megállapodást.
A csúcstalálkozó kezdete előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Angela Merkel német kancellárral. A hivatalos közlés szerint az EU-csúcs napirendjét tekintették át.
