Székelyföldre látogatott Traian Basescu román államfő, aki a tömbmagyar Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetőivel és rendőrfőnökeivel találkozott szombaton.

Basescu elmondta: most van itt az ideje annak, hogy feltérképezzék a megyék számára prioritást élvező beruházásokat, ugyanis folyamatban van a 2009-es költségvetés parlamenti vitája. Úgy vélte, a régióban kevés a külföldi beruházás, a helyi infrastruktúra pedig elmaradott, ami akadálya a régió gazdasági fejlődésének, ezért a jövő héten román miniszteri küldöttség érkezik a Székelyföldre, hogy a beruházásokról és fejlesztésekről tárgyaljon.

Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke az MTI-nek megerősítette a megállapodást, amely szerint először az idegenforgalmi, a fejlesztési és a közlekedési miniszter utazik Székelyföldre, hogy tárgyaljanak a két megye önkormányzati vezetőivel, később pedig más miniszterek is felmérik a helyszínen a helyi problémákat.

A megyei tanács elnöke elmondta, a 2009-es állami költségvetés-tervezet szerint a székely megyék költségvetése alacsony, de Basescu korábban ígéretet tett arra, hogy pénzt hoz. Elvárják tőle - tette hozzá -, hogy betartsa szavát, és bebizonyítsa, hogy a magyarok nem másodrangú állampolgárok.

Hűséges partnert akar a Cotroceni-palota

Az önkormányzati vezetőkkel folytatott megbeszélést követően az államfő sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismét leszögezte: Románia alkotmánya nem teszi lehetővé a területi autonómiát, ugyanis az alaptörvény kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Hangsúlyozta másfelől, hogy a helyi autonómia kiszélesítésének a híve, hiszen nevetséges, hogy iskola- és kórházigazgatókat Bukarestből neveznek ki. Továbbra is fenntartotta azt a kijelentését, miszerint tisztogatás folyik a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen.

Újságírói kérdésekre válaszolva Basescu élesen támadta az RMDSZ-t, amely szerinte igen keveset tett a két, többségében magyarlakta megye érdekében. Szerinte a szövetség politikusainak csak a választások előtt jutnak eszükbe a székelyek. Ő azt szeretné, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet "hűséges partnere" legyen neki a két megye fejlesztéséről folytatandó párbeszédben. A román államfő úgy vélte, hogy a területi autonómiára vonatkozó felszólítások csak feszültséget szítanak, ezért a magukat felelősnek tartó politikusoknak csak az alkotmány keretébe illeszkedő javaslatokat kellene tenniük ezen a téren.

Nem fakultatív a román alkotmány

Ezzel kapcsolatban Basescu leszögezte: téved, aki azt hiszi, hogy Románia alkotmánya fakultatív jellegű. A Mediafax hírügynökség szerint a román államfő leszögezte, hogy azok a politikusok, akik területi autonómiát követelve ennek ellenkezőjét állítják, hazudnak, aminek viselni fogják a következményeit.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a szombati találkozó előtt elmondta: bár Basescu hazugoknak nevezte a székelyföldi politikusokat, eleget tesznek az államelnök meghívásának, hogy személyesen is elmondhassák, miszerint a székelység igényeli a területi autonómiát.

A beszélgetésen - amelynek Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnökének elmondása szerint feszült pillanatai is voltak - tisztáztak bizonyos fogalmakat. Kiderült, hogy Basescu értelmezése szerint a területi autonómia határátkelőt és saját igazságszolgáltatást is jelent.

Az államfő már pénteken késő délután megérkezett a Székelyföldre, ahol újságíróknak elmondta, sértve érzi magát attól, hogy egyesek úgy gondolják, egy államfőnek az alkotmánytól eltérő álláspontja lehet. Ezzel arra utalt, hogy a székelyföldi magyar intézményvezetők leváltása ellen vasárnap rendezett sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői azt kérték tőle, vonja vissza a budapesti látogatásán tett kijelentését, miszerint Székelyföldnek soha nem lesz területi autonómiája.