Traian Basescu államfő egy román újságírói kérdésre válaszolva - amely azt firtatta, hogy mi a véleménye a Székelyföldet népszerűsítő brüsszeli iroda megnyitásáról - azt felelte: rossz a véleménye. Megállapította ugyan, hogy ennek az ügynek „nincs politikai vonzata", de hozzáfűzte rögtön, hogy szerinte ez a lépés a románok és a román alkotmány semmibe vételének minősül. Kijelentette, hogy ilyen közigazgatási terület nem létezik. Lényegében ugyanígy foglalt állást Emil Boc miniszterelnök is, aki annak a megállapítására szorítkozott, hogy a kormány nem ismer el az alkotmányban nem szereplő területi entitásokat.

A Basescu által támogatott, Boc által vezetett Demokrata Liberális Párt (PD-L) együtt kormányoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). A magyarok e szervezetének színeit képviselő európai parlamenti tagok (Winkler Gyula, Sógor Csaba és az ugyancsak RMDSZ-listán bejutott Tőkés László) teljes támogatását és nevét adta a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna kezdeményezte iroda megnyitásához. Bár a román külügyminisztérium kedden jelezte „elvárását", hogy magyarországi politikai személyiség ne vegyen részt a brüsszeli megnyitón, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ott volt, és beszédet is mondott.

A kormánypárti politikusok viszonylag visszafogott reagálásával ellentétben sokkal keményebben támadták az ellenzékben lévő politikai erők. Bogdan Niculescu Duvaz, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője nem csupán az iroda brüsszeli megnyitását bírálta, hanem a kormányon és az államfői hivatalon is számon kérte, miért nem reagált hivatalosan az ügyre. Duvaz szerint emiatt a parlamentnek kell lépnie.

Jelezte: a szociáldemokratákból, liberálisokból és konzervatívokból álló ellenzéki szövetség (USL) sohasem tárgyal egy etnikai alapon létrehozandó területről, és nem szavazza meg a kisebbségi törvényt sem, amelyet az RMDSZ szorgalmazott, és amely ez utóbbi kormányon maradásának egyik feltétele is.

A képviselő szerint az RMDSZ az utóbbi időben egyre radikálisabban lép fel, mivel attól tart, hogy Tőkés László és a Magyar Polgári Párt (MPP) elszívja előle a szavazatokat, márpedig egy radikalizálódó RMDSZ szerinte nem potenciális partner. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzéki szövetség az utóbbi időben erőteljesen csábítgatta az RMDSZ-t a koalíció elhagyására és az ellenzékhez való átállásra. A szociáldemokrata és liberális politikusok egy része ugyanakkor az utóbbi időben nacionalista, magyarellenes nyilatkozatokat tett. Bukaresti elemzők szerint egyértelműen a jövő évi választásokra tekintve próbálják a nacionalista érzelmű román szavazók rokonszenvét megszerezni.

Tőkés László EP-irodája éppen e megnyilatkozások kapcsán kereste meg levélben Joseph Dault, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét. Úgy fogalmazott: a román ellenzék pártpolitikai fegyvert kovácsol a székelyföldi képviselet megnyitásából, és egyértelmű célja a jelenlegi román kormány megbuktatása a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ megosztása révén.

Régi félelmek

A román politikai elit azért fél a székelyek kezdeményezéseitől, mert még mindig a történelmileg meghaladott sztereotípiák és előítéletek foglya - írja ezzel párhuzamosan csütörtöki vezércikkében a Romania Libera.

Az egyik legolvasottabb román napilap hasábjain Sabina Fati neves publicista - aki egyben a lap társfőszerkesztője - megállapítja: 1919 óta a román politikai elitet időnként elfogja a félelem, hogy esetleg elveszíti Erdélyt, s hogy Budapest kiterjesztheti befolyását erre a „provinciára", amely a Habsburgok idején együtt fejlődött az akkori Közép-Európa egészével. Sabina Fati cáfolja azoknak a román politikusoknak a véleményét, akik szerint a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitása „fölösleges provokáció”, „precedens nélküli támadás" lenne Románia szuverenitása és területi épsége ellen.

A kommentátor szerint ez a kezdeményezés Tőkés Lászlónak azt a törekvését segíti, hogy a maga oldalára állítsa az erdélyi magyarokat. Így akarja ugyanis bizonyítani számukra - írja a szerző -, hogy az a térség képes akkor is boldogulni, ha nem csupán Bukarest felé tartja kéregető tenyerét, hanem utat keres a brüsszeli intézményekhez is. A cikkíró szerint Tőkés a lehetőségek olyan új tárházát akarja megmutatni a magyaroknak, amely sokkal tágabb a két hatalmi központ - Budapest és Bukarest - által elvárhatónál.

Az a tény, hogy az irodának éppen a Magyar Régiók Háza ad otthont, inkább gazdasági, semmint politikai megfontolásból ered - véli a szerző. A székelyek pénzt akarnak vonzani Hargita és Kovászna megyékbe, amelyeket a bukaresti központi kormányzat éveken keresztül elhanyagolt - állapítja meg Sabina Fati. Úgy véli: a székelyeknek ez az elképzelése ismét felszínre hozza a román politikai elit régi félelmeit, azt, hogy Bukarest továbbra is a történelem által meghaladott sztereotípiák és előítéletek foglya.