A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára a 22-es csapdáját jelenti Traian Basescu államfőnek a két székelyföldi megye számára különleges státust adni akaró javaslata, olyan mézesmadzag, amelynek nem szabad megtévesztenie a kormánykoalícióban lévő magyar szervezetet - vélekedett néhány felszólaló a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén.

Az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett, szombaton újjáalakult fórumon ismét megválasztották a testület elnökének Bíró Rozáliát, és megalakultak a különböző földrajzi területeket és ideológiai irányzatokat képviselő platformok.

Tánczos Barna, a Székelyfödi platform nevében a román államfőnek arról a javaslatáról fejtette ki véleményét, amely szerint a régiós átalakítás keretében nyolc óriásmegyét hoznának létre, de a két székelyföldi megye - Kovászna és Hargita - megmaradna jelenlegi formájában. Tánczos Barna felhívta a figyelmet: nincs miért örülni ennek az ötletnek, hiszen a harmadik székelyföldi megye (Maros) beolvadna egy óriásmegyébe, s ugyanez történne Erdély többi részének magyarságával.

Szerinte e javaslat buktatója éppen az, hogy valójában nem Székelyföldről, hanem Erdély újrafelosztásáról szól, s ha megvalósulna, a Kovászna és Hargita megyén kívül élő magyarság kiszolgáltatottá válna. "E mézesmadzagra mi, székelyföldiek is nemet mondunk, mint minden olyan javaslatra, amely nem az egész erdélyi magyarság érdekét szolgálja" - szögezte le a felszólaló.

Lakatos Péter a Partium frakció nevében "a huszonkettes csapdájának" nevezte Basescu javaslatát. Kifejtette: az államfő tudja, hogy az RMDSZ nem fogadhatja azt el, viszont a magyarok e szövetsége kormányzati pozícióban tudja a leghatékonyabban képviselni a magyarság érdekeit. Ha viszont Basescu ragaszkodik a magyarság számára hátrányos javaslatához, az RMDSZ kénytelen lenne kilépni a kormányból, akkor viszont csökkenne érdekérvényesítő ereje.

Basescu ráadásul az egyik televíziós nyilatkozatában megnyugtatta a románokat, hogy "Székelyföld nem létezik" és nem is fog, amíg ő az elnök - emlékeztetett Lakatos. Szerinte az államfő bejelentette az egyeduralom tényét, amikor azt hangoztatta, hogy a kormány azt teszi, amit ő mond. Utalt arra is, miszerint Basescu a romániai magyarok tudtára adta, hogy Budapest támogatására sem számíthatnak, már gyülekeznek a "politikai lehűlés felhői" a két ország kapcsolatában.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki egyben környezetvédelmi miniszter, a Novum Forum platform nevében felidézte: az RMDSZ 1990 óta hét százalékkal van jelen a parlamentben, az elmúlt két évtizedben mindig meg kellett találnia a hiányzó 44 százalékot a magyarság érdekeinek érvényesítéséhez.

Ha a nemzeti közösség egységes, akkor nem lehet lesöpörni - szögezte le Borbély. Úgy vélte, egy felelős kormánykoalíciónak alaposan elő kell készítenie a közigazgatási átszervezésről szóló törvényt, konzultálnia kellene róla a társadalom egészével. Először független bizottságot kell létrehozni, amely szakértői szinten vizsgálja meg egy reform lehetséges következményeit, a politikusoknak csak ezután szabad eldönteniük, hogy melyik a legjobb változat - mondta Borbély.

Budai Richárd, a Nemzeti szabadelvű platform nevében keresetlen szavakkal jellemezte Basescu javaslatát. "Ismét piszkos játéknak vagyunk az eszközei" - fogalmazott a felszólaló, emlékeztetve, hogy szerinte ez a mostani koalíciós partner sem hajlandó teljesíteni azt, amit ígért. Úgy vélte: az RMDSZ-nek nyomást kell gyakorolnia e partnerre, de nem szabad bármi áron kormányon maradnia, ha a helyzet odáig fajul, hogy nincs már kiút.