A voksolásra jogosult 18 millió 300 ezer állampolgár összesen 18 ezer szavazóhelyiségben adhatja le voksát az országban helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai idő szerint 6 és 20 óra) között.

Polgármestereket, települési képviselő-testületi tagokat, megyei közgyűlési elnököket és tagokat választanak. A polgármesteri és a megyei közgyűlési elnöki tisztségek esetében név szerinti, a képviselőtestületek és a megyei közgyűlések tagjai esetében pártlistás szavazás zajlik. A választás újdonsága, hogy első ízben dönt egyfordulós választás a polgármesteri tisztségekről. Mind a polgármesteri, mind a megyei közgyűlési elnöki tisztséget a legtöbb szavazatot összegyűjtő jelölt nyeri el, és nincs minimálisan szükséges szavazati arány.

A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát, pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb hét százalék. Szavazatát mindenki csak az állandó lakhelyén adhatja le, vagy ott, ahova legalább három hónapja ideiglenesen bejelentkezett. Szavazhatnak viszont az Európai Unió más országainak romániai lakcímmel rendelkező polgárai is. Hivatalos eredmények csak hétfőn várhatók.

A magyar szavazók kegyeiért három politikai szervezet - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - jelöltjei versenyeznek.

A Kelemen Hunor által vezetett RMDSZ a 2008-asokhoz hasonló eredmények elérését tűzte ki célul. A szövetség jelöltjeit négy évvel ezelőtt 184 településen választották polgármesterré, jelöltlistáiról 2195-en szereztek települési és 89-en megyei tanácsosi mandátumot. Az RMDSZ-nek Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében sikerült elnyernie a megyei közgyűlési elnök tisztségét. A négy éve bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) szintén a 2008-ban megszerzett polgármesteri tisztségek megőrzését és az önkormányzati képviselők számának a növelését tűzte ki célul. A Szász Jenő által vezetett párt 2008-ban Székelyföldön a voksok több mint egyharmadát szerezte meg. Az akkori támogatottság 11 polgármesteri, 489 helyi és 10 megyei tanácsosi mandátumra volt elég.

Először áll a választók elé a Tőkés László védnökségével 2011 szeptemberében bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a kampány kezdetekor hangsúlyozta, hogy hosszú távra kívánnak berendezkedni, ezért most azt tartják a legfontosabbnak, hogy az EMNP képviselői minél nagyobb számban és minél több önkormányzati testületbe kerüljenek be.

A Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport szombaton közzétett összegző adatai szerint az erdélyi magyar önkormányzati jelöltlisták csaknem kétharmadát az RMDSZ állította, a két másik párt a fennmaradó egyharmadon osztozik. Az elemzés szerint 142 erdélyi településen várható magyar-magyar verseny a polgármesteri tisztségek elnyeréséért. Hatvankét településen RMDSZ-MPP-, 47 településen pedig RMDSZ-EMNP-szembenállás alakult ki. Harminc település polgármesteri székét mindhárom párt jelöltjei megpályázták, három helységben pedig az RMDSZ az EMNP-MPP-koalíció jelöltjével mérkőzik meg.

A választásokat felvezető kampány egyébként meglehetősen unalmasra sikerült. A kedélyeket csak a Nyirő József erdélyi magyar író újratemetése körüli diplomáciai huzavona, illetve Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a romániai utazása borzolta fel – igaz, az RMDSZ-szel szembeni állásfoglalás és az MPP melletti nyílt kampány évek óta része a Fidesz kisebbségpolitikájának.