A következő három évben a már meglévő állami segítségen túl évente további 200 millió eurós támogatáshoz jut a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő írott sajtó Franciaországban – jelentette be pénteken Nicolas Sarkozy államfő.

A közel száz intézkedést tartalmazó mentőcsomag részeként a kormány egy évvel elhalasztja a postaköltségek emelését, megduplázza az állam kommunikációs költségeit az írott sajtóban, a  szociális tehercsökkentéssel modernizálja az újságkihordást és a nyomtatást, növeli a terjesztők bevételeit, és támogatást nyújt a  napilapok internetes oldalainak fejlesztéséhez. Kísérleti jelleggel ezentúl minden 18 éves állampolgár számára az általa választott napilapra az állam egyéves előfizetést ad ajándékba.

Sarkozy beszédében felhívta arra a figyelmet, hogy Franciaországban az „írott sajtó már a válság előtt is válságban  volt”. A francia újságok jelenleg évente közel egymilliárd eurós állami támogatást kapnak, ennek ellenére már 2000 óta  jelentős pénzügyi gondokkal küzdenek. Az újságok drágák, és egyre  kevesebben olvassák azokat.

Részben az ingyenes lapok megjelenésének  és az internetes hírportálok fejlődésének tudja be egy parlamenti  jelentés, hogy a 12 országos francia napilap Európa legkevésbé  rentábilis újságjai közé tartozik. Míg 2000-ben még 1,145 milliárd   eurós éves forgalmat bonyolított le a nyomtatott sajtó, addig  2007-ben már csak 848 millió euróra rúgott ez az összeg, miközben a szakszervezetek nyomására az előállítási és a terjesztési költségek  továbbra is nagyon magasak.

Az államfő ezért üdvözölte, hogy a szakma szociális partnerei  olyan „új társadalmi szerződésre” törekednek a nyomdákkal, amelynek következményeként a lapok nyomtatási költségei 30-40 százalékkal csökkenhetnek. A francia elnök szerint míg az International Herald Tribune 30 ezer példányát 1661 euróból nyomtatják ki Németországban – Frankfurtban – Spanyolországban ez 2334 euróba, Franciaországban viszont 3854 euróba kerül.

Sarkozy októberben még a törvényi szabályozás reformját is  kilátásba helyezte: a szabályozás ugyanis 1947 óta nem változott  Franciaországban. Az államfő azt szerette volna, hogy az angolszász médiacsoportok mintájára létrejöhessenek egyszerre több  médiatermékkel is foglalkozó, nemzetközi szintű nagy francia médiacsoportok. Ezt a javaslatot azonban a szakma elutasította. A  francia törvények jelenleg a vélemény sokszínűségének nevében  tiltják, hogy egy médiacsoportnak egyszerre lehessen tv-, illetve rádiócsatornája és újságja.