Százával veszik elő a régi nácikat
John Demjanjukot idén májusban 28 ezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 5 év börtönre ítélték. Ez volt az első eset, hogy közvetlen bizonyítékok hiányában döntött a bűnösségről a bíróság, csupán abból kiindulva, hogy Demjanjuk a sobibóri megsemmisítő tábor egyik őrét, és mint ilyen, a náci megsemmisítő gépezet tagja volt. A 91 éves, ukrán származású férfi cáfolta a vádakat és fellebbezett: egyelőre szabadlábon maradhatott.
Bár Németországban a náci ügyeket vizsgáló ludwigsburgi ügyészség azt állítja, érdemes megvárni, hogy mit hoz a másodfokú ítélet, a háttérben máris készülnek az új vádemelésekre. – Nem akarunk túl sokáig várni, ezért máris megkezdtük a vizsgálódást – mondta Kurt Schrimm vezető ügyész az AP amerikai hírügynökségnek. Már csak a vádlottak kora miatt is sürget az idő: a legfiatalabb náci is bőven túl lehet a nyolcvanadik életévén.
A kezdeményezést támogatásáról biztosította a Simon Wiesenthal Központ fő nácivadásza, Efraim Zuroff is, aki arról beszélt: a következő két hónapban új kampány indítanak, hogy felkutassák a még élő náci háborús bűnösöket.
Schrimm most azt vizsgálja, hány olyan potenciális háborús bűnös lehet még, aki Demjanjukhoz hasonlóan kimondottan az emberek megsemmisítését szolgáló táborokban teljesített szolgálatot. Becslése szerint 1000 főnél kevesebb emberről lehet szó. Azt egyelőre nem tudni, hogy a munkatáborokban alkalmazott őrökre is ki lehetne-e terjeszteni ezt az érvelést, ám a négy haláltábor – Belzec, Sobibor, Chelmno és Treblinka – alkalmazottai ide tartoznának.
A Wiesenthal Központ szerint a négy táborban összesen mintegy négyezren dolgoztak, ha ennek csupán két százaléka van életben, akkor 80 emberről lenne szó, ebből pedig talán 40 lehet fizikailag és szellemileg is megfelelő állapotban egy bírósági tárgyaláshoz. A fő vadászterep egyébként nem is Németország, hanem Amerika, a régi nácik felkutatása pedig nem tűnik nehéznek, mert sokan egyszerűen az eredeti nevük alatt élnek. Ennek oka az a vélelem, hogy úgysem kell tartaniuk az igazságszolgáltatástól, elvégre ők csak kis csavarok voltak a náci gépezetben. – Attól, hogy valaki nem volt Himmler vagy Mengele, még nem mentes minden felelősségtől – söpörte el ezeket a mentegetőzéseket Zuroff, hozzátéve, a német ügyészek fiatalabb generációja szerinte nyitottabb az ilyen perek iránt, mint az idősebbek.
Maga Schrimm azonban óv az elsietett következtetésektől: Demjanjuk végső ítéletét meg kell várni, hogy valóban ad-e lehetőséget a további perekre az igazságszolgáltatás.
