A hatóságok adatai szerint a térségből jelenleg 24 felnőtt és körülbelül tíz gyerek van Szíriában és Irakban az Iszlám Állam soraiban. A felnőttek többsége 20 és 30 év közötti férfi, de harcolnak köztük nők is. Nemzetiségüket tekintve főleg bosnyák, roma és albán származásúak. Elhangzott továbbá, hogy az első személy 2012 végén utazott el Szíriába, hogy a harcokhoz csatlakozzon - és a rendelkezésre álló információk szerint még életben van -, a legtöbben viszont 2013-ban hagyták el Szerbiát. Eleinte csak néhány hónapig (átlagosan három hónapig) tartózkodtak kinn, majd visszatértek a nyugat-balkáni országba, később azonban egyre hosszabb ideig maradtak.

A konferencia résztvevői megállapították azt is, hogy a legtöbben ideológiai okokból csatlakoznak a harcokhoz, vagy azért, mert meg vannak győződve arról, hogy az igazságért küzdenek. Vannak azonban olyanok is, akik nehéz pénzügyi helyzetük miatt választják az Iszlám Államot, véleményük szerint ugyanis ott jobb életszínvonalon tudnak majd élni, mint hazájukban.

Bosznia-Hercegovinából jóval többen csatlakoztak már az iraki és szíriai harcokhoz, az utóbbi négy évben körülbelül 220-an, többségük fiatal férfi. A hatóságok adatai szerint eddig 46-an vesztették életüket, 50-en pedig hazatértek, így jelenleg 120-130 boszniai állampolgár tartózkodhat Szíriában. A boszniaiak esetében az utazást leginkább három tényező befolyásolja: a szociális-gazdasági helyzet, az iskolázottság foka és a vallás.

A szarajevói konferencián az is elhangzott, hogy Albániából egyre kevesebben csatlakoznak külföldi katonai és félkatonai szervezetekhez, és sokan már hazatértek a korábbi harcokból.

A propaganda legfőbb eszközei az internetes oldalak és a különböző közösségi portálok - közölték a konferencia előadói.